1959 januárjában Igor Gyatlov vezetésével kilenc egyetemista indult 16 napos túrára az Urál északi részén. Tapasztalt természetjárók voltak, de a február 1-jéről 2-ára virradó éjszakát nem élték túl, holttesteiket három héttel később talált meg. A tragédia emléke máig nem hagyja nyugodni az embereket,azóta sem tudni, mi történt pontosan. A túravezető emlékét a hágó neve őrzi, ahogyan a titkot is…
Hiányzó szemek, vad teóriák
Az esetet számos nehezen megmagyarázható tény teszi rejtélyessé. A túrázók mind elhagyták a Holotcsahl – manysi nyelven Halál-hegy – keleti lejtőjén felvert sátrukat. A sátrat késsel vágták fel, belülről. Lábnyomaik rendezett sorban vezettek a legközelebbi fákhoz. Öt holttestet a sátortól 900 méterre, egy alul lecsupaszított fenyőfa alatt találták meg, négyet a tavaszi hóolvadás után 70 méterrel arrébb, egy vízmosás szélén.
A testeken furcsa sérüléseket találtak a korabeli akták szerint: egyiküknek betört a mellkasa, míg másoknak a koponyája. Két áldozatnak a szeme, egyiküknek a nyelve hiányzott. Többeken égési sérülés nyomai is látszódtak, hat holttesten pedig radioaktivitás nyomait mutatták ki.
A nyomozás eredménytelenül zárult, az aktákat titkosították
Az eltelt 60 évben vad elméletek születtek arról, hogy mi történhetett a csoporttal. Vannak, akik idegen lényeket sejtettek a háttérben, mások jetitámadást, megint mások pedig úgy vélték, hogy a hadsereg vagy a KGB titkos fegyverkísérlete sikerült balul. Ám ha el is hinnénk, hogy vannak idegenek, jetik és egzotikus fegyverek, akkor is nehéz lenne olyan forgatókönyvet elképzelni, ami ilyen nyomokhoz és sérülésekhez vezetett volna. Tavaly az orosz ügyészség újranyitotta az aktát, a vizsgálat még tart, de a „fantasztikus” magyarázatokat és a hatóságok vétkességét kizárták.
Tudományos magyarázatok
Egy svéd-orosz expedíció 2019-ben megismételte a túrát, és a következőképp rekonstruálta a történteket. Az időjárási körülmények lehetővé tették, hogy az éjszaka során hatalmas energiával fújó – úgynevezett katabatikus szelek – zúduljanak le a lejtőn a hegytetőről. A túrázók megijedtek a lehetőségtől, hogy a hirtelen feltámadó erős szél velük elsodorja sátrukat. Gyorsan cselekedtek: felvágták a sátrat, kirohantak (amilyen ruhában épp voltak), havat hánytak a sátorra, hogy ne vigye el a vihar, majd a közeli fák között kerestek menedéket a szél elől. Szorosan egymás mögött mentek, hogy melegítsék egymást.
Az ideiglenes menedékek később rájuk dőltek, ez okozta a töréseket. Az égési sérülésekért az erős szélben sikertelen tűzcsiholási kísérletek a felelősek, a hiányzó testrészekért pedig dögevő állatok. A radioaktív nyomok a labormunkából maradhattak: a túrázók a szverdlovszki műszaki főiskolán tanultak, többen közülük atomfizikát. Egy másik érdekes magyarázat szerint a túrázók egy ritka aerodinamikai jelenség, Kármán-féle örvénysor miatt hagyták el a sátrat: a domborzati viszonyok olyan szélörvényeket hoztak létre, amelyek infrahangot produkáltak, amitől pánikba estek, és menekülni kezdtek.
Az Elképesztő rejtélyek január 14-étől kedd esténként 22:00 órakor látható a HISTORY-n. Ismétlések csütörtökön 17:05 és 21:00, szombaton 11:50 és vasárnap 4:30 órakor.
