Dr. Roska Botond neurobiológust a Nobel-díj egyik várományosának tekintik, ami nem is csoda: a legrangosabb tudományos kitüntetés előszobájának tartott Louis Jeantet-díjat is bezsebelte már, Magyarországon pedig idén megkapta a Magyar Szent István-rendet, most pedig a Semmelweis Egyetem legrangosabb díját, a Semmelweis Budapest Awardot is bezsebelte. A kutató a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján vehette át az elismerést.
Dr. Roska Botond munkatársaival az emberi látás visszaállításán dolgozik, kutatásaik eredményeként hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a vakság azon típusai, amelyeket a szem fényérzékelési képességének elvesztése okoz. A kutatóorvos a Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját, jelenleg a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, és a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője.
A szakértőt itthon egyre többen ismerik, részben a hazai elismerések, részben pedig amiatt, hogy egyre többen várják tőle a következő magyar Nobel-jelölést is. A magyar kutató és csapata kifejlesztett egy olyan oltást, ami a vakságok felére gyógymód lehet. Bár 14 évvel ezelőtt még senki sem hitt a sikerében, ma már az egyik legelismertebb szaktekintély a szakmában.
„Nagyon sokan összekeverik a vakságot a rosszul látással, mi a rosszul látó embereken nem tudunk segíteni, kifejezetten teljesen vak emberekre fejlesztettük ki a génterápiás oltásunkat” – mondta Roska a 24.hu-nak korábban adott interjújában. „Azt mondhatom, hogy a vakságok felét tudjuk kezelni ezzel a módszerrel, azokat, amiknél még megvan a retinát és az agyat összekötő látóideg. Ez nagyon fontos feltétel.
A befecskendezett anyagok csak egy bizonyos típusú sejten tudják kifejteni a hatásukat, de ismerünk több olyan sejtet, amikkel tudjuk a vakságot kezelni.
Az elsőnél most folynak a humán kísérletek, a másodikhoz becslésem szerint még 3-4 év kell, és a harmadikhoz is ezen felül 3-4 év. A mi intézetünkben, Bázelben, és máshol a világon is sokféle génterápiás és más módszert fejlesztenek, ezek gyakorlatilag mindenféle vakság kezelését lefedik.”
A kutató az interjú alatt is felidézte, mennyire szembeszéllel kellett indulnia a munkájában. „Az elején senki nem hitt benne. 14 évvel ezelőtt, amikor elkezdtem az egészet, senki nem gondolta, hogy ebből bármi is lesz” – mondta.
Csaknem húsz szabadalom, hetven tudományos cikk szerzője, tudományos és oktatási tanácsadó testületek tagja. Tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. Többek között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. 2019-ben
amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda.
A Semmelweis Budapest Awardot az egyetem szenátusa 2009-ben alapította, az olyan természettudományos területen dolgozó, világszerte elismert eredményeket elérő tudósok elismerésére, akiknek munkássága új utat mutat és az emberiség fejlődését szolgálja.
