Újabb tanulmány igazolja, hogy az autizmus jelentkezésében egyes agyterületek gyulladása és az immunrendszer zavara is szerepet játszik – írja az MTI. Az amerikai-olasz kutatócsoport szerint a gyulladással összefüggő, azt segítő vagy gátló, úgynevezett citokinek hozzájárulnak az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásához.
A szakértők nyolc olyan gyerek agyát vizsgálták meg, akiknél haláluk előtt ASD-t állapítottak meg. A kutatók egy kontrollcsoportot is tanulmányoztak. Az úgynevezett interleukinek (IL), vagyis a sejtkommunikációban alapvető szerepet játszó jelzőmolekulák nagy mennyiségben fordultak elő az agyak viselkedéssel összefüggő területein.
A gyulladást jelző IL-molekulák jelenléte arról árulkodik, hogy a gyulladásnak fontos szerepe van az autizmusban.
Az ADS-es gyerekek agyának két területén, az amigdalában és a dorzolaterális prefrontális kéregben (DLPFC) megnőtt az IL-37 gyulladásgátló citokin és receptora, az IL-18 mennyisége”
– mondta Susan Leeman, a Bostoni Egyetem munkatársa.
Mivel az IL-37 a gyulladást elősegítő fehérjék elpusztítására termelődik, ezért gyógyszerhatóanyagként való kifejlesztése lehetne az autizmus első célzott orvossága. Interleukineken alapuló anyagokat a rák kezelésére is használnak, ezzel erősítve az immunrendszer válaszát.
Az ADS tünetei gyerekenként változhatnak még egy családon belül is, ennek ellenére vannak bizonyos közös vonások, amelyek alapján már kétéves korban meg lehet állapítani a zavart. Gyakoriak például a repetitív magatartások, így az előre-hátra ringatózás vagy a körben forgás, és vannak, akik különleges dolgok iránt érdeklődnek. A kommunikáció és a beszéd zavarai is árulkodóak, előfordul, hogy az autista gyerek nem lép szemkontaktusba, vagy nem játszik a testvéreivel.
Kiemelt fotó: iStock
