Manapság az elégedetlen vásárlók első körben talán a panaszkönyvben vagy az interneten írják meg a gondjukat, hogy aztán később akár a hatóságokat is bevonják. Az ókori mezopotámiai élet kevéssé hasonlított a maira, de az ígérteket nem megfelelően teljesítő kereskedők már akkor is léteztek, és a magukat becsapva érző vásárlók akkor sem nagyon tehettek mást, mint hogy keresetlen szavakkal kiírták magukból frusztrációjukat.
Az első vásárlói panasz
Így tett az a Nanni nevű, Ur városában élő férfiú is, aki nem megfelelő minőségű rézöntvényeket kapott egy kereskedőtől, egy bizonyos Ea-naszirtól. Utóbbi egy a Perzsa-öböl partján működő kereskedőcéh tagja volt, amely a környéken felvásárolt rezet a gazdag mezopotámiai városállamokba szállította, hogy ott a Nannihoz hasonló helyi közvetítőknek és mesterembereknek adja el. A rendszer működéséhez sok bizalom és jó kapcsolatok kellettek, hiszen a megbízók gyakran közvetítők útján érintkeztek a kereskedőkkel, akik sokszor előre megkapták a leszállítandó áruért járó, kialkudott fizetséget, a vevők pedig a nagy távolságok miatt adott esetben csak jóval később szembesültek azzal, mit is vettek, és hogy egyáltalán eljutott-e hozzájuk a megrendelt áru.
Amennyire a világ első fennmaradt vásárlói panaszának tekintett, nagyjából Kr.e. 1750 körül született ékírásos táblából kiderül, Nanni egyik alkalmazottja rossz minőségű rézöntvényeket vett át Ea-naszirtól, aki közölte a hozzá küldött emberrel:
Ha el akarod vinni őket, vidd, ha nem akarod, menj el!
Másnak is meggyűlt vele a baja
Az eredetileg kialkudott, ezüstben kifizetett árat viszont magánál tartotta, és azt nem volt hajlandó visszajuttatni Nannihoz. A levélben egy másik, szintén problémás ügylet is szóba kerül, és Nanni sértettsége és haragja még így, közel négy évezred távlatából is jól érzékelhető. „Minek képzelsz te engem, hogy ilyen szégyentelenül merészelsz bánni egy hozzám hasonlóval?” – kérdezi Ea-naszirtól, akinek felemlegeti azt is, mennyi általa szállított árut juttatott el már az uri palotába.
A levelet végül azzal zárja, hogy követeli a visszatartott ezüst hiánytalan megtérítését, és kiköti, hogy a továbbiakban csak személyesen, a saját házának udvarán hajlandó átvenni az árut, miután meggyőződött annak minőségéről.
Persze nehéz lenne ennyiből megállapítani, pontosan ki és milyen mértékben volt hibás a vitatott ügyletben, a kutatók mindenesetre egy másik, Ea-naszirnak szóló, egy elmaradt szállításról szóló dörgedelmes levelet is találtak egy bizonyos Arbituram aláírásával, ezért élhetünk a gyanúperrel, hogy a kereskedő valóban nem viselkedett mindig korrekten ügyfeleivel.
Kiemelt kép: Ameer Al Mohammedaw / DPA / dpa Picture-Alliance
