Bemutatták az idei fizikai Nobel-díj nyerteseit

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a héten ismerteti, hogy kik nyernek 2019-ben Nobel-díjat. A tudományos kategóriák (orvostudományi, fizikai és kémiai díjak) győzteseit október 7-9. között mutatják be. Hétfőn kiderült, hogy a fiziológiai és orvostudományi díjat William G. Kaelin, Sir Peter J. Ratcliffe és Gregg L. Semenza kapják, ők az oxigénészlelés sejti mechanizmusait térképezték fel.

Ezért járt idén az orvostudományi Nobel-díj

William G. Kaelin, Sir Peter J. Ratcliffe és Gregg L. Semenza kapja 2019-ben az orvostudományi Nobel-díjt.

Kedden a fizikai kategória győzteseit mutatták be,

idén James Peeblesnek, illetve Michel Mayor-nak és Didier Queloz-nak ítélték oda a fizikai Nobel-díjat.

A szakértők eredményeikkel az univerzum evolúciójának, szerkezetének, illetve a világegyetemben elfoglalt helyünknek alaposabb megértéséhez járultak hozzá. Peebles a fizikai kozmológiában ért el jelentős elméleti felfedezéseket, Mayor és Queloz pedig olyan exobolygót azonosítottak, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering.

BREAKING NEWS:
The 2019 #NobelPrize in Physics has been awarded with one half to James Peebles “for theoretical discoveries in physical cosmology” and the other half jointly to Michel Mayor and Didier Queloz “for the discovery of an exoplanet orbiting a solar-type star.” pic.twitter.com/BwwMTwtRFv

— The Nobel Prize (@NobelPrize) 2019. október 8.

Peebles több mint két évtizeden át tartó munkájával rakta le a világegyetemről alkotott modern tudományos kép alapjait. A messze legelfogadottabb elmélet szerint nagyjából 14 milliárd évvel ezelőtt zajlott az ősrobbanás, ezt követően az univerzum igen sűrű és forró volt.

Azóta a világegyetem egyre növekszik és egyre hidegebbé válik. Idővel az univerzum elég átlátszó lett ahhoz, hogy bizonyos sugarak keresztülhaladjanak rajta. Ezen sugárzás máig kimutatható, a kutató pedig elméleti munkáját és számításait felhasználva értelmezni tudta a mérési adatokat, és új megállapításokra jutott.

Eredményei többek közt azt is felfedték, hogy csupán a világegyetem anyagának 5 százalékát ismerjük, a maradék 95 százalék (a sötét energia és a sötét anyag) egyelőre észlelhetetlen.

Mayor és Queloz az 1990-es években a Tejútrendszert vizsgálta, hogy korábban ismeretlen égitestekre bukkanhassanak. 1995-ben aztán jelentős áttörést értek el: elsőként sikerült Naprendszeren kívüli bolygót, úgynevezett exobolygót találniuk. Az érintett objektum egy, a Naphoz hasonló csillag, az 51 Pegasi körül kering. Mayor és Queloz felfedezése óta több mint 4 ezer exobolygót azonosítottak galaxisunkban.

Az 51 Pegasi b nevű exobolygó egy gázóriás, tulajdonságaiban a Naprendszer legnagyobb bolygójár, a Jupiterre emlékeztet.

A 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét Peebles, míg a másikat Mayor és Queloz megosztva kapják.

Kiemelt fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP