Tudomány

A közös jövőnk a tét

Világszerte – bármilyen szektorról is legyen szó – a fejlesztések egyik fő fókusza az ártalomcsökkentés. Lépésről lépésre haladunk a zöld, a kevesebb károsanyag kibocsátással vagy a kisebb egészségügyi kockázattal járó alternatívák felé.

Bármilyen káros is, a világon egymilliárd ember dohányzik, és az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint ez a szám valószínűleg a jövőben sem fog mérséklődni. A statisztika hazánkra nézve is szomorú, 2013 óta évente nagyjából 126 ezer korai elhalálozás fordul elő, amelyben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy hazánk az OECD országok között dobogós a dohányzók arányszáma tekintetében (26%).

Magyarországon kétmillió felnőtt gyújt rá rendszeresen, ezzel azonban nemcsak magukat, hanem a környezetükben élő nem-dohányosokat is veszélyeztetik.

Ugyanis cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.

Sokan nem tudják, hogy bár a függőségért alapvetően a nikotin felelős, ami elsődlegesen káros az egészségre a cigarettázásban, az az égés, és az ennek során keletkező dohányfüst. Ebben ugyanis a kimutatott több mint 6000 vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Így – bár a nikotin valóban komoly függőséget okoz – ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is inkább azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek.

Természetesen a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek rá se gyújtani, vagy ha ez már megtörtént, akkor végleg lemondani a cigarettáról. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a legjobb, ha minél hamarabb végleg felhagyunk a dohányzással. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától megkíméljük mindannyiunkat.

Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen egy füstmentes technológiát választunk, nemcsak saját magunk, de a közvetlen környezetünkben élőket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.

Megszabadulhatunk a füsttől

A kutatások szerint tehát a cigaretta füstjében megtalálható mérgező vegyületek azok, amelyek elsősorban összefüggésbe hozhatók betegségek kialakulásával. Ezen kutatási eredményekre tekintettel a kutatók ma már olyan technológiák fejlesztésén dolgoznak, amelyeknél nincs égés, és ezáltal füst sem. Ezek közé tartoznak a különféle füstmentes technológiák, például az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák, valamint a különféle elveken működő hevítéses technológiák is. A hevítéses technológiákról általánossággal elmondható, hogy – különböző technológiai megoldásokat használva – olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még nem történik égés, és így füst sem szabadul fel. Ugyancsak füstmentes elven alapulnak az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák is, azzal a különbséggel, hogy dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

A különböző típusú füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Mivel ezeknél a technológiáknál nincs égés, képesek lehetnek csökkenteni a használatukkal járó káros és potenciálisan káros anyagok mennyiségét a cigarettához képest, és ezáltal a dohányzó környezetében tartózkodók számára is kevésbé zavaró lehet a használatuk. Ezek az új technológiák a kutatási eredmények alapján a szén-monoxid-kibocsátás csökkentésében is jobban szerepelnek, mint a hagyományos dohánytermékek. A témában eddig lefolytatott rövid távú kutatások eredményei pozitívak, azonban még kérdéses, hogy a különféle technológiák használata hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár.

Fontos tudni, hogy ezek a megoldások sem veszélytelenek, hiszen nikotint tartalmaznak, a nikotinról pedig köztudott, hogy függőséget okozó anyag, továbbá megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését tehát a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.