Egy friss kutatás szerint a bálna négylábú őse mintegy 43 millió éve úszott át Afrikából Dél-Amerikába – írja az MTI. A szakértők Peru partjainál azonosították az őslény jó állapotban konzerválódott maradványait. A keskeny fejű, erős farkú faj olyan lehetett, mint egy orrszarvú és egy tengeri vidra keveréke.
Először találtak bizonyítékot arra, hogy a Csendes-óceánban egykor négylábú bálna élt
– mondta Olivier Lambert, a Belga Királyi Természettudományi Intézet munkatársa és a tanulmány vezető szerzője.
A paleontológusok több mint egy évtizede végeznek ásatásokat Peru partvidékén, a vizsgálatok során számos ősi tengeri emlős fosszíliája került már elő. Lambert szerint valójában nem is gondolták, hogy túl sok felfedezni való maradt, amíg rá nem bukkantak a hosszú fogakkal ellátott állkapocsdarabra. A felfedezést követően tovább folytatták a munkát.
Rendkívüli pillanat volt, amikor megláttuk a hátsó lábak első darabjait, a comb- és a bokacsontokat
– nyilatkozta Lambert, hozzátéve, hogy a széttöredezés ellenére a csontok jó állapotúak.
A maradványok alapján az ősbálna mellső és hátsó végtagjai kis patákban végződtek, a csípő- és végtagszerkezet pedig egy szárazföldi állatéra emlékeztetett. A faj hosszú végtagjai és nagy farokcsontjai egy vidráéhoz hasonlítottak, ez azt sugallja, hogy az állat jól úszott.
A kutatók a fajnak a Perefocetus pacificus nevet adták, a kifejezés azt jelenti: „az utazó bálna, amely elérte a Csendes-óceánt”.
Most már tudjuk, hogy még képes volt a szárazföldi mozgásra, de farkát is erőteljesen használta már az úszáshoz”
– mondta Lambert hozzátéve, hogy ez az első nyoma egy négylábú bálnának a Csendes-óceán és az egész északi félteke térségében.
Korábban a szakértők úgy vélték, hogy a bálnák ősei Afrikát elhagyva Észak-Amerikába indultak, onnan jutottak el Dél-Amerikába és a világ más tájaira. Lamberték viszont arra jutottak, hogy az állatok az Atlanti-óceán déli részét átúszva előbb Dél-Amerikába érkeztek meg, és csak ezt követően érték el Észak-Amerikát és a világ egyéb régióit.
Kiemelt kép: A. Gennari
