Szakértők egy csoportja a NASA első marsjárójának adatait elemezve egy ősi marsi tenger maradványait azonosította – számol be az IFLScience. A Sojourner 1997-ben landolt a vörös bolygón, és küldetése az volt, hogy tesztelje a megaáradás elméletét, mely szerint a Mars hatalmas csatornái (melyeknél nagyobb nincs a Naprendszerben) egy óriási áradás során alakultak ki 3,4 milliárd éve.
A Sojourner vizsgálatai során kiderült, hogy a csatornák valójában jóval sekélyebbek a vártnál. Sok kutató ekkor arra jutott, hogy a formációk nem egy áradás, hanem láva- vagy törmelékfolyamok hatására alakultak ki. Az új tanulmányban ugyanakkor a szerzők azt írják, hogy az eredeti hipotézis volt helyes, az ősi Marson valóban lezajlott egy megaáradás.
Alexis Rodriguez, az arizonai Bolygótudomány Intézet munkatársa és a csapat vezetője szerint egy nagyjából Kalifornia nagyságú medencét fedeztek fel a Sojourner leszállási helyénél, a formáció pedig elkülönül a marsi hegyek csatornáitól. A kutatók úgy vélik, hogy a láva vagy egyéb anyag feltöltötte volna az érintett medencét is.
A helyi üledéklerakódások egyidősek a feltételezett áradással. Ez azt jelenti, hogy a hatalmas tenger a megaáradás korában megakadályozta, hogy medencéjében csatornák alakuljanak ki, a víz elvonulása során azonban a környéken létrejöttek a mély árkok.
A tény, hogy a távoli múltban a vörös bolygón nagy mennyiségű víz volt, alátámasztja azt a hipotézist, mely szerint az élet is jelen lehetett egykor az égitesten.
Kiemelt kép: iStock
