Tudomány

Először találtak felhőmentes atmoszférát egy exobolygón

A WASP-96b jelű exobolygón pokoli körülmények uralkodnak. Az égitest felszíni hőmérsékletén az ezüst is megolvadna, a nyomás pedig ahhoz hasonló, mint amit a földi óceánok legmélyén mérnek. Az objektumnak ráadásul felhői sincsenek, ez pedig igazi különlegességnek számít az exobolygók körében.

A WASP-96b egy nagyjából Szaturnusz-tömegű égitest, melyet közel fekvő, apró csillaga, a WASP-96 fűt – írja az IFLScience. Az exobolygó felszíni hőmérséklete mintegy 1000 Celsius-fokkal melegebb a földinél.

A Nikolay Nikolov, az Exeteri Egyetem munkatársa által vezetett csapat a közelmúltban azt is felfedezte, hogy az égitest légkörében nincsenek felhők.

Bizonyos objektumok rendszeresen elhaladnak csillaguk előtt, ekkor pedig a szakértők elméletileg képesek megvizsgálni az adott égitest atmoszféráját. A légkörben található elemek ugyanis más-más módon nyelik el a csillagfényt, így a színképelemzés elvileg segíthet az atmoszférát alkotó anyagok azonosításában.

A probléma az, hogy az exobolygók légkörében található felhők rendszerint ellehetetlenítik az efféle analízist.

A csillagászok úgy vélik, hogy a WASP-96b-hez hasonló gázóriások atmoszférájában rengeteg nátrium és kálium található. A felhők jelenléte viszont meggátolja, hogy a kutatók kimutassák az anyagokat az objektumokon.

A felhők hiányának felfedezése éppen ezért jelentős.

Több mint 20 exobolygó tranzit színképét vizsgáltuk meg

– nyilatkozta Nikolov.

A szakértő hozzátette, a WASP-96b az egyetlen exobolygó, amely teljesen felhőmentesnek tűnik. Az objektum légköre a nátrium egyértelmű jelét mutatja, ezzel pedig viszonyítási alapnak tekinthető az exobolygók jellemzésében.

Először azonosítottak héliumot egy exobolygó légkörében
A felfedezéssel egy lépéssel közelebb kerültünk az idegen élet felfedezéséhez.

Az égitest a vizsgált időszak alatt kétszer haladt el csillaga előtt. Nikolov és kollégái a tranzitok során nemcsak a nátriumot, hanem annak eloszlását is tanulmányozhatták. Az adatok alapján az anyag nagyjából 3700 kilométeres mélységben fekszik. A lítium és a kálium jelét ugyanakkor nem sikerült azonosítaniuk.

A Jupiter, a Szaturnusz, a Neptunusz és az Uránusz esetében az figyelhető meg, hogy minél nagyobb tömegű egy égitest, annál alacsonyabb a nehéz elemek aránya a külső légkörében. A WASP-96b elemzése azt mutatja, hogy a Naprendszeren kívül is hasonló lehet a helyzet.

(Kiemelt kép: NASA)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik