A rendszertani szakértőkből, zoológusokból és genetikusokból álló csoport 17 expedíciót folytatott Brazília és Suriname területén – számol be az IFLScience. A kutatók a törpehangyászok méretét és morfológiai jellemzőit mérték fel.
Flávia Miranda, a vizsgálatban résztvevő szakember szerint apró méretük miatt kifejezetten nehéz azonosítani az élőlényeket az erdőben. A csupán 250 grammot nyomó állatok patakok és vízzel elárasztott területek közelében növő magas fákon élnek. A törpehangyászok ráadásul sosem másznak le a fákról, nem adnak ki hangokat, és többnyire éjszaka aktívak.
Két évet töltöttem el a terepen, mire először láttam egyet
– mondta Miranda.
A kutatók a helyszíni munka mellett több mint 20 természettudományi múzeum gyűjteményét is megvizsgálták. Az átfogó elemzés eredményeit a Zoological Journal of the Linnean Society folyóiratban mutatták be.
A parányi élőlényt Carl Linnaeus (1707-1778) írta le először, az elmúlt 200 év során pedig hat különböző populációt azonosítottak. A szakértők eddig úgy hitték, hogy az érintett csoportok mind egyetlen fajhoz tartoznak.
Az új vizsgálatban a csapat 287 egyed genetikai mintáit, biológiáját, illetve morfológiai és ökológiai jellemzőit tanulmányozta. Az adatok alapján a Cyclopes nem 10,3 millió éve alakult ki, valószínűleg akkor, amikor megváltozott az Amazonas folyásiránya. Az elkövetkező időszak során aztán a földrajzi elkülönülés miatt új fajok fejlődtek ki a nemen belül.
Ennek ellenére az egyes törpehangyászfajok viszonylag kevéssé térnek el egymástól. Ennek oka az lehet, hogy a különböző populációk igen hasonló ökológiai körülmények között élnek.
(Kiemelt kép: Flavia Miranda)
