A Bergeni Egyetem szakértői egy európai légzőszervi felmérést vizsgáltak, így mintegy 6 200 alany adatait tanulmányozhatták – számol be a Science Daily. A résztvevők átlagéletkora a felmérés kezdetekor 34 év volt, az alanyok egészségi állapotát pedig további 20 éven át monitorozták.
Míg a tisztítószerek asztmára gyakorolt rövid távú hatása egyre jobban dokumentált, nem ismerjük a hosszú távú hatásokat
– mondta Cecile Svanes, a Bergi Egyetem egészségügyi szakértője és a vizsgálat vezetője.
Jól ismert tény, hogy a tisztításhoz használt vegyületek minden alkalmazással apró, de mérhető sérüléseket okoznak a tüdőben. A csapat azt feltételezte, hogy az évek múlásával a helyzet még rosszabb lehet, és jelentősen csökkenhet a tüdőfunkció.
A kutatók az alanyok adatait vizsgálva több csoportot is kialakítottak. Az elsőbe az otthonukban rendszeresen tisztítószereket használó, a másodikba a takarítóként dolgozó, a harmadikba pedig a tisztítószereket kerülő nők kerültek.
Az eredmények alapján a tisztítószerek használata kimutathatóan hatott a tüdő egészségére. Az első csoportban évente 3,6; míg a másodikban évente 3,9 milliméterrel gyorsabban csökkent az egy másodperc alatt mért erőltetett kilégzési térfogat.
Az erőltetett vitálkapacitásnál – azaz a maximális erőltetett belégzést követő maximális erőltetett kilégzés térfogatánál – még látványosabb volt az eltérés. Az otthonukat tisztító nőknél évente 4,3; míg a takarítóknál évente 7,1 milliméterrel gyorsabban csökkent az érték.
Az elemzés arra is rávilágított, hogy az első csoportban a nők 12,3 százaléka; a másodikban 13,7 százaléka; a harmadikban viszont csupán 9,6 százaléka volt asztmás.
A vizsgálat során a szakértők kiszűrték azokat a faktorokat, melyek befolyásolhatták volna a kutatás végkimenetelét. Ilyen tényezők a dohányzás, az iskolai végzettség és a testsúly.
A kutatók úgy vélik, hogy az eredmények hátterében a légzőszervek nyálkahártyáján jelentkező irritáció áll. A tisztításhoz használt vegyületek feladata alapvetően az, hogy fertőtlenítsék a különböző felületeket, így nem meglepő, hogy a tüdőben való megjelenésük problémákat okoz.
A csapat az elemzés során nem tudott hasonló eltéréseket kimutatni a férfiaknál. Ennek egyik oka az lehet, hogy a mintában kevés olyan férfi volt, aki takarítóként dolgozott. Igaz, a vizsgált nők közt is csak kevés olyan akadt, aki otthon sem használt tisztítószereket.
A kutatók azt javasolják, hogy csupán akkor használjunk vegyszereket a takarításhoz, ha valóban szükséges – sok esetben egy mikroszálas rongy vagy szivacs és némi víz is megteszi.
Az eredmények alapján az egészségügyi szakértőknek érdemes lehet szigorítaniuk a tisztítószerekre vonatkozó előírásokon.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
