Az ország még 2017 elején jelentette be, hogy a Marsra készül, de akkor még semmiféle igazi konkrétumot nem adtak a vörös bolygó betelepítését illetően. A Mars2117 névre keresztelt projekt arról árulkodik, hogy a következő száz évben esedékes az építkezés, ami azért elég távol van ahhoz, hogy még ne kelljen sietniük – ennek ellenére
High-tech paradicsom a Marson
A Mars Science City (Mars Tudományos Város) projekt célja az, hogy egy olyan prototípust hozzon létre, ami 176, 5 ezer négyzetméteren úgy modellezze a jövőbeli marsi várost, hogy az tényleg csak a vörös bolygón megtalálható anyagokat és erőforrásokat használja fel.
A 140 millió dolláros, átszámítva 35,6 milliárd forintos fejlesztés keretében húzzák fel a várost egy Dubai melletti sivatagban.
Arról még nem tudni semmit, hogy pontosan hányan fognak beköltözni a városba, és hogy lesz-e hosszú távú lakossága, de az biztos, hogy Ahogy az Emírségek felhívást intézett az űrhajósok felé is, hogy költözzenek be egy évre, és próbálják ki, milyen szimulált körülmények között a “Marson” élni.
A város tervei nagyon ígéretesek: igazi high-tech paradicsomnak tűnik az egész, amelyet Bjarke Ingels segítségével álmodtak meg. Ő az az építész, aki a manhattani Two World Trade Center épületét, illetve a dubai Hyperloop közlekedési rendszerét megtervezte.
A település egymással összeköttetésben álló, óriási kupolákból áll, amelyek átengedik a napfényt, és amelyekben nemcsak laboratóriumok és lakókörletek, de a szórakozásra alkalmas területek is lesznek, legalább is a tervek szerint.
Ez azért fontos, mert az Emírségek szerint nem kizárólag az asztronauták testi, de lelki egészségére is figyelni kell.
Egyelőre rengeteg a kérdés a várossal kapcsolatban: nem tudni például, hogy miből fognak készülni a kupolák, hiszen a kutatóknak olyan anyagot kell találniuk, ami ugyan átlátszó és könnyű, de megvédi az űrhajósokat a sugárzástól.
A vörös bolygón ugyanis, vastag légkör híján, sokkal magasabb a radioaktív sugárzás, mint a Földön.
Aztán azt sem tudni még, hogy a településen hogyan oldják majd meg a hulladék és víz újrahasznosítását, és az élelmiszertermelés is egy nagy kérdőjel még.
Attól függetlenül egyébként, hogy a Mars2117 még elég kezdetleges, és potenciálisan megvalósíthatatlan projektnek tűnhet, ha nem is jön össze az űrrepülés, akkor is nagyon sokat tanulhatunk a kutatásokból a földi életminőség javításához is.
A kipróbált mezőgazdasági módszerek ugyanis itthon is hasznosíthatóak, és új építészeti technológiákat is kifejleszthetünk, miközben a marsi életre készülünk.
Ráadásul a hulladék-újrahasznosításban is elég rosszul állunk, így ha sikerül kikísérletezni, hogy a Marson hogyan lehetünk képesek minimális hulladékkal létezni, talán az itthoni helyzeten is segíthetünk vele.
Kiemelt fotó: Dubai Media Office
