Tudomány

Epilepsziás betegeken segíthet a szegedi kutatók agyi defibrillátora

A szegedi szakértők agyi defibrillátora a közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani az epilepsziás rohamokat. A fejlesztést leíró cikket a Nature Communications nevű tudományos lap közölte 2018. február 2-án.

Az SZTE közleménye szerint Berényi Antal már korábban bizonyította, hogy a koponyán kívüli ingerlés hatékony egyes epilepszia-roham típusok leállításában. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa által vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport terve az, hogy létrehozzon egy új terápiás eljárást a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára.

A módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyi a roham leállításához szükséges.

A Berényi-féle Lendület-csoport az SZTE Pathológiai Klinika és az SZTE Neurológiai Klinika néhány munkatársával fogott össze, hogy az állatkísérletek eredményeit a gyógyászatba is átültethessék.

Valós időben tudjuk akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általunk kidolgozott neminvazív agy-ingerlési eljárásunkkal. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak

– mondta Berényi Antal.

A szakértő szerint az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a nagyon közeli jövőben emberekben is képes lesz automatikusan leállítani a rohamokat. A Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval szabadalmaztatott találmányunknak január elején kezdték el fejleszteni a prototípusát.

Az ötlet lényege az, hogy az impulzusok több helyen is érik a fejet, és amennyiben megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor az idegsejtek egyetlen ingerként érzékelik őket. A mellékhatás szétoszlik, viszont a hatás az agyon belül összeadódik.

Kép: Bobkó Anna

Kincses Zsigmond Tamás, az SZTE Neurológiai Klinika orvosa hozzátette, az epilepsziás roham kialakulása nem jelezhető előre, a neuropszichiátriai kórképektől szenvedő betegek harmadánál pedig nem hatékonyak a gyógyszeres kezelések. A csapat által megálmodott módszer újszerűsége az, hogy a betegséghez igazodva csak akkor befolyásolja az agyat, amikor szükséges.

Iványi Béla, az SZTE Patológiai Klinikát vezető professzora eddigi munkássága megkoronázásának tekinti, hogy a szegedi egyetemen kapcsolódhatott be egy ilyen világszínvonalú interdiszciplináris kutatásba.

(További részletek az SZTE Hírportálon, kiemelt kép: Bobkó Anna)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik