A világ egyik legrangosabb tudományos szaklapjában, a Science-ben jelent meg egy új tanulmány arról, hogy fordulatra van szükség ember és természet viszonyában. Ez a kulcsa ugyanis annak, hogy milyen állapotba hozzuk a bolygónkat – idézi az MTA közleménye Molnár Zsolt botanikust, etnoökológust, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a cikk egyik társszerzőjét.
Kétféle tudás
A kutatók úgy vélik, a tudományos kutatás nem elegendő ahhoz, hogy hatékony és etikus javaslatokat fogalmazzunk meg az emberiség jóllétét biztosító természeti erőforrások védelme és felhasználása kapcsán. A tudósok nézőpontja ugyanis jelentősen eltérhet azokétól, akik a világ kevésbé urbanizált részein az elődeiktől örökölt, évszázados tudás alapján még ma is viszonylag „hagyományos” módon művelik a földet, legeltetik a jószágaikat, vagy halásznak. Ők az úgynevezett hagyományos ökológiai tudás hordozói.
A Science-cikk a tudomány és a hagyományos tudásrendszerek összefogását sürgeti, méghozzá újfajta módon. Korábban a hagyományos ökológiai tudás csak mintegy „átkódolva”, a modern tudományok logikája szerint jelent meg a tudományos eredményekben, így azonban sok ökológiai és kulturális tartalom elveszett.
A pásztor és a tudós szemüvege
A most megjelent tanulmány szerzői azt javasolják, hogy vizsgáljuk meg több perspektívából, többféle „szemüvegen” át ember és természet viszonyát. A tudomány képviselői és a hagyományos tudás hordozói is a saját logikájuk szerint adhassák hozzá ismereteiket, adataikat a közös tudásanyaghoz. Szerencsére ma már egyre több módszer létezik e kétféle tudás összehangolására, s mindkettőt figyelembe vevő lépések kialakítására.
Egy példán keresztül: hazánkban több százezer hektáron folyik olyan legeltető gazdálkodás, ami gazdasági haszna mellett elengedhetetlen bizonyos természeti értékeink megőrzéséhez. De míg a pásztorok „a jószág száján át” látják a növényeket, a természetvédők a ritka fajok védelmét, illetve az élővilág sokféleségét helyezik előtérbe. A két tudásrendszer másképp lát, és másképpen is értékeli a látottakat – ezért szükséges a tudásrendszerek szintézise.
(Kiemelt képünk illusztráció. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
