A Hubble-űrteleszkópnak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már: ez az univerzum általunk ismert legrégebbi galaxisa. Az ilyen űrbéli objektumok általában csak apróbb vörös pontokként jelennek meg a nagy teljesítményű teleszkópokon, a felvételt a gravitációs lencsének nevezett természetes jelenségnek köszönhetjük, ami felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok.
A csillagászatban a távolság és a kor összefügg: a fénynek ugyanis hosszú időre van szüksége, míg megteszi az űrben ezt a hatalmas távolságot, így most a galaxis 13 milliárd évvel ezelőtti állapota tárul a szemünk elé.
A laikus számára még így sem több, mint néhány elmosódott folt, de a szakembereket segítheti a galaxisok kialakulásának megismerésében, illetve adott galaxis aktuális méretének és alakjának meghatározásában:
Ilyen távolságban szinte minden galaxis elmosódott pont, szerencse kérdése, hogy sikerül-e éppen a megfelelő módon lefotózni és ilyen sok részletet megismerni
– mondta Brett Salmon, a kutatásról készült tanulmány vezető szerzője.
A szerencsét pedig a már említett természetes jelenség, a gravitációs lencse jelentette. A nagy tömegű kozmikus objektumok gravitációs mezeje ugyanis meghajlítja a fényt, például a mögöttük lévő galaxis fényét. Úgy hat, mint egy lencse: felnagyítja a mögötte lévő objektumot. Ebben az esetben egy nagy galaxishalmaz nemcsak felerősítette a jóval távolibb galaxis fényét, de képét ív alakban meg is görbítette. A lencse egy borospalack aljához hasonlóan torzítja a háttér képét – mondta Salmon.
Az ősi galaxis viszonylag kicsi, tömege a Tejútrendszer mintegy százada, ez jellemző lehet az ősrobbanás után viszonylag rövid idő alatt keletkezett galaxisokra.
(Kiemelt kép: NASA , ESA, and B. Salmon (STScI) )
