A régészek Kéa szigetének ősi sírjainál erősen lebomlott ürüléknyomokat találtak, melyek a nyughelyekből szivároghattak ki. A vizsgált területen összesen 25 csontvázat azonosítottak, a leletek az újkőkorból, a bronzkorból, illetve a római korból származnak.
A közelmúltban a Cambridge-i Egyetem munkatársai mikroszkópokkal elemezték a székletmintákat – számol be az IFLScience. A kutatók a mintákban élősködők tojásaira bukkantak. A Journal of Archaeological Science: Reports folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők azt írják, a maradványok ostorférgektől (Trichuris trichiura) és orsóférgektől (Ascaris lumbricoides) származnak.
Evilena Anastasiou, a csapat tagja szerint az élősködők maradványainak azonosítása hatalmas eredmény. Az új leletek ugyanis a görög területeken előforduló parazita-fertőzések legkorábbi bizonyítékai. Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem szakértője hozzátette, kutatásuk azt igazolja, hogy a régészeti és történeti módszerek kombinációja segíthet jobban megérteni az első meghatározó orvosok és tudósok felfedezéseit.
Az orvostudomány atyját igazolják
A közelmúltban megtalált férgek igen kellemetlen tüneteket váltanak ki. A Hippokratészi gyűjtemény szerint az élősködők hasfájást, hasmenést, lázat, gyomorégést, gyengeséget, hasi duzzanatot és hányást okoznak.
Hippokratésznek több olyan elmélete is volt, melyekről utóbb bebizonyosodott, hogy nem igazak. Egyes kutatók ezért úgy hitték, hogy a féregfertőzésekre vonatkozó leírások sem helyesek. Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy Hippokratész pontosan mutatta be az élősködők okozta tüneteket, a bélférgek pedig valóban jelen voltak az ókori görög világban.
Egészen mostanáig nem került elő efféle régészeti bizonyíték, így csak következtetni lehetett arra, hogy mely parazitákat is írta le az ókori tudós. Mitchell szerint kutatásuk igazol néhány korábbi elképzelést, ugyanakkor új részleteket is felfed – például azt, hogy az ostorféreg is jelen volt a korabeli régióban.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
