A standard kozmológiai modell szerint az ősrobbanás után egyenlő arányban jelent meg az anyag és az antianyag. A probléma az, hogy amikor a közönséges anyag és antianyaga találkozik, megsemmisítik egymást. Így elviekben nem létezhetne az Univerzum.
Éppen ezért kutatók egy csoportja azt kezdte el vizsgálni, hogy hogyan maradhatott fenn a Világegyetem – számol be a Cosmos Magazine. Christian Smorra, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) munkatársa szerint a megfigyelések szimmetriát mutatnak az anyagnál és antianyagnál.
Léteznie kell valahol az aszimmetriának, de egyszerűen nem értjük, hogy hol lehet az eltérés. Mi a szimmetriatörés oka?
– mondta a kutató.
Egyes elméletek szerint a választ az anyag és antianyag eltérő mágnesességénél kell keresni, egy 2014-es vizsgálat azonban azt bizonyítja, hogy ebben sincs különbség.
Új tanulmányában Smorra és kollégái azt mutatják be, hogy hogyan próbálták felmérni az antiproton és a közönséges proton közti eltéréseket. A csapat minden korábbinál pontosabban tudta elemezni az antianyag mágnesességét.
A szakértők ehhez létrehozták a leghidegebb és leghosszabb élettartamú antianyagot, melyet több mint egy éven át tároltak. A kutatók úgynevezett Penning-csapdákat használtak az antirészecskék megőrzéséhez.
Az antianyagokat általában csak rövid ideig tudják megőrizni, a kutatók azonban két Penning-csapda speciális kombinációjával olyan szerkezetet hoztak létre, melyben 405 napig tárolhatták a részecskéket.
Ez újabb érv amellett, hogy az Univerzumnak egyszerűen nem lenne szabad léteznie.
A CERN szakértőinek következő célja az, hogy az antianyag gravitációjának hatását is felmérjék. A vizsgálat remélhetőleg közelebb viszi majd a tudósokat a Világegyetem nagy rejtélyének megértéséhez.
(Via: Independent, kiemelt kép: NASA/ESA)
