A csillagok életük végén hatalmas detonációval, úgynevezett szupernóva-robbanással semmisülnek meg. A legismertebb ilyen események nagy tömegű objektumoknál fordulnak elő, ugyanakkor a kisebb égitestek, az úgynevezett fehér törpék is felrobbanhatnak.
A jelenség akkor figyelhető meg, ha az érintett fehér törpe egy kettős rendszer tagja, és folyamatosan lopja az anyagot kísérő csillagától. A folyamat végi detonációt Ia típusú szupernóvának nevezik. Az efféle robbanás rendkívül fényes, így felhasználható az űrbeli távolságok mérésre.
Az, hogy az ilyen eseményeket pontosan mi is váltja ki, régóta vitatott kérdés. Mivel a detonációk viszonylag ritkán fordulnak elő, nem könnyű a megfigyelésük.
A Dzsi-an Dzsiang, a Tokiói Egyetem hallgatója által vezetett nemzetközi csapat a közelmúltban a Subaru távcső segítségével korai szakaszban járó szupernóvákat igyekezett megtalálni – számol be a Science Daily. A szakértők egy olyan rendszert is kidolgoztak, mellyel könnyen azonosíthatják a teleszkóp hatalmas adathalmazában a szupernóvák nyomait.
A kutatók egyetlen éjszaka alatt több mint 100 jelöltet mutattak ki. A potenciális objektumok közt több is akadt, amely csupán néhány napos lehetett.
A különös objektum fény- és színingadozása eltért a korábban felfedezett Ia típusú szupernóváéktól.
A csapat arra jutott, hogy a jelenség hátterében egy olyan fehér törpe állhat, melynek felszínén hélium helyezkedik el. Ezen réteg begyulladása olyan láncreakciót indíthatott el, melytől az egész csillag felrobbant. Az elméletet az ATERUI szuperszámítógép szimulációi is igazolták.
A felfedezéssel egy lépéssel közelebb kerültünk az Ia típusú szupernóvák kialakulásának megértéséhez. A szakértők következő célja az, hogy hipotézisüket más szupernóvákon is teszteljék.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: ESA, University of Cambridge/Justyn R. Maund)
