Tudomány

Genetikai vizsgálat bizonyítja: női harcosé az egyik legismertebb viking sír

A mai Svédország területén fekvő Birka meghatározó település volt a 8-10. században. Az 1880-as években a város közelében egy gazdag sírra bukkantak, amely egy fontos harcoshoz tartozott. A kutatók hosszú időn át úgy vélték, hogy a nyughelyen egy viking férfi maradványai nyugodtak, egy új elemzés azonban átírja az elképzelést.

A viking korban nem csak a férfiak, de a nők is kiváló harcosokká válhattak – legalábbis ezt igazolja a Stockholmi és Uppsalai Egyetem munkatársainak új kutatása.

Nem a sagák egyik valkűrjét, hanem egy valódi katonai vezetőt, történetesen egy nőt tanulmányoztunk

– mondta Charlotte Hedenstierna-Jonson, az új tanulmány vezető szerzője.

A szakértők a viking korszak egyik leghíresebb sírját, az egyik birkai nyughelyet vizsgálták. A 10. századi sírt még az 1880-as években tárták fel, a lelőhelyen a harcos maradványai mellett fegyvereket – például egy kardot és nyilakat -, két lócsontvázat, illetve egy társasjáték elemeit is azonosították.

Charlotte szerint utóbbi arra utal, hogy a nyughelyen egy katonai vezetőt temettek el, aki taktikával és stratégiával dolgozott, és képes volt egységeket vezetni a csatában. A lelet izotópos elemzése felfedte, hogy az illető vándorló életmódot folytatott, ez pedig jól illeszkedik a 8-10. századi észak-európai katonai társadalmak életviteléhez.

A birkai viking sír Kép: Þórhallur Þráinsson (© Neil Price)

Anna Kjellström, a tanulmány társszerzője már korábban is érdeklődött a maradványok iránt. A szakértő szerint a csontváz bizonyos morfológiai vonásai miatt a kutatók egy ideje már gyanakodtak arra, hogy a test nem egy férfié, hanem egy nőé.

Mivel a birkai leletet több mint egy évszázadon át a viking harcos mintapéldájának tekintették, a felfedezés, hogy a csontváz női, óriási jelentőséggel bír.

A régészek az elképzelés alátámasztásáért a genetikához fordultak. Maja Krezwinska, a kutatócsapat tagja szerint az ősi DNS-eket gyakran használják a gyermeki, vagy vitatott leletek nemének azonosításához. A szakértő a birkai csontok vizsgálatakor nem tudta kimutatni az Y kromoszómát – a maradványok tehát egy nőhöz tartoztak.

Jan Storå, a tanulmány társszerzője hozzátette, a birkai csontváz hosszú időn át szolgált a hivatásos viking harcos modelljeként, a sírmellékek különösen alátámasztották ezt az értelmezést. A harcosról közel 130 évig úgy hitték, hogy férfi volt.

A szakértők tanulmányukban nem foglalkoztak a kérdéssel, hogy a nő pontosan miként kapcsolódott a viking közösséghez. Nem lehetetlen, hogy a sírban egy mára eltűnt férfi testet is eltemettek, ahogy az sem, hogy a nyughelyen feltárt fegyvereket a nő nem használta, csupán az örökségéhez tartoztak. A maradványok genetikai elemzése mindenesetre árnyalja a viking társadalomról kialakított képet.

A Kelet-Közép-Svédországban fekvő Birka hosszú időn át meghatározó település volt, területén a régészek eddig nagyjából 3000 viking sírra bukkantak. A város a 10. században néptelenedett el, feltehetőleg a közeli Sigtuna felemelkedése miatt.

(Past Horizons)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik