Patrick Gasda, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője szerint mivel a borátok fontos szerepet játszanak az RNS-ek felépítésében, a bór felfedezése a Marson növeli annak esélyét, hogy a bolygón a távoli múltban kifejlődhetett az élet.
A borátok egy lehetséges hidat jelentenek az egyszerű szerves molekulák és az RNS-ek közt
– mondta a szakértő. A kutató hozzátette, a bór jelenléte arról árulkodik, hogy, ha a szerves molekulák jelen voltak egykor az égitesten, az átalakulásukhoz szükséges reakció is megtörténhetett.
Létezik egy elmélet, az RNS-világ hipotézise, mely szerint az élet hajnalán az első létformákban az RNS genetikai információkat is hordozott és másolni is tudta magát. A nukleinsav egy fontos összetevője a ribóz nevű cukor. A cukrok azonban igen instabilak, vízben nagyon hamar oldódnak. A ribóznak ezért egy másik anyagra van szüksége ahhoz, hogy stabil maradhasson.
Gasda szerint a Marson egy 3,8 milliárd éves kráterben találtak borátokat – a mélyedés fiatalabb lehet a földi életnél. A kutató úgy véli, ez azt jelenti, hogy a vörös bolygón a Földtől függetlenül létezhettek az élet születésének kedvező körülmények.
A marsi bórt egy kalcium-szulfát ásványi telérnél fedezték fel, ami azt mutatja, hogy az elem talajvízben fordult elő. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a Gale-kráter bizonyos talajvizei lakhatóak voltak. A bórt a Curiosity marsjáró azonosította ChemCam nevű eszközével.
Az utóbbi időben a Curiosity egyre több érdekességet fed fel a Mars múltjából. Legutóbb például azt mutatta ki a szerkezet, hogy az égitesten egykor jelentős lehetett a hidrotermális aktivitás – ez szintén kedvezhetett bizonyos létformáknak.
A bolygó talajának további elemzése remélhetőleg még inkább árnyalni fogja a Mars lakhatóságáról kialakított képet. A közeljövőben elinduló Mars 2020 marsjáró minden bizonnyal megkönnyíti majd annak feltérképezését, hogy milyenek voltak az állapotok az égitesten évmilliókkal ezelőtt.
