A szakértők tanulmányukban azt írják, az objektumnál megfigyelt jelenség 99,99 százalékos bizonyossággal egy sztratoszféra. A vizsgált égitest a Földtől 880 fényévre fekvő gázóriás, a WASP-121b volt. A bolygó különlegessége, hogy csillagát nem az egyenlítője, hanem pólusai mentén kerüli meg.
A kutatók a Hubble és a Spitzer űrtávcső segítségével olyan elemeket azonosítottak, melyek feltehetőleg a gázóriás atmoszféráját alkotják. A csapat a vizsgált anyagok hőmérsékletét is meg tudta állapítani. Maga az objektum 2700-2800 Celsius-fokos, ilyen forróságban még az ólom is felforr. A WASP-121b sztratoszférája ennél nagyjából 1000 fokkal lehet melegebb.
Tom Evans, az Exeteri Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője az IFL Science-nek azt mondta, a Hubble-t használták a bolygó atmoszférájában ragyogó vízmolekulák felfedezéséhez.
A szakértő szerint amennyiben az atmoszférában a magasság emelkedésével a hőmérséklet csökkenne, a vízgőz bizonyos hullámhosszon kizárná a melegebb, mélyebb rétegekből származó infravörös fényt.
A sztratoszféra egy igen furcsa légköri réteg. A Földnél minél feljebb helyezkedik el egy régió, annál hidegebb, a sztratoszféra esetében azonban épp ennek ellenkezője figyelhető meg. Ebben a rétegben a magasság emelkedésével a hőmérséklet is nő, ugyanis az ózonréteg elnyeli az ultraibolya sugárzást.
A sztratoszféra jelenléte a WASP-121b-n azt sugallja, hogy a bolygót elérő napfény egy jelentős részét magasan az atmoszférában elnyeli “valami”
– mondta Evans. A kutató hozzátette, a fénylő vízrészecskék a felső légkör melegedésének tünetei, de szinte bizonyosan nem okai a felhevülésnek.
Az exobolygónak nincs ózonrétege, de igen gazdag a jóval bonyolultabb molekulákban. Az új és a korábbi elemzések során a szakértők titán-dioxidot és vanádium-oxidot azonosítottak az égitestnél, nem lehetetlen, hogy ezen anyagok felelősek a sztratoszféra kialakulásáért. Ezen elképzelés igazolásához további vizsgálatokra lesz szükség.
Evans úgy véli, még rengeteget kell tanulnunk az objektumok légköréről, hiszen egyelőre nem tudjuk, hogy bizonyos gázóriások miért képesek sztratoszférát létrehozni, míg mások nem. A csapat elsődleges célja most az, hogy kiderítsék, mi is pontosan a WASP-121b sztratoszférájának titokzatos elnyelője?
Egyes modellek szerint nagy mennyiségű sugárzás hatására az exobolygókon sztratoszféra fejlődhet ki, az új tanulmányt megelőzően azonban csupán két alkalommal számoltak be sztratoszféra-megfigyelésről távoli égitesteknél. Azóta az egyik kutatást felülvizsgálták, a másik tanulmány pedig messze nem volt olyan részletes, mint a mostani.
A közeljövőben az új eszközöknek és technikáknak köszönhetően sokkal alaposabban elemezhetjük majd az exobolygók légkörét, ezzel pedig nem csupán az objektumok atmoszférájáról tudhatunk meg többet, hanem akár idegen létformákra utaló nyomokra is bukkanhatunk.
