Tudomány

Emberi embriók génjeit módosították amerikai kutatók

genom-4 (Array)
genom-4 (Array)
Az eredmények ismét bebizonyították, hogy mennyi lehetőség rejlik a CRISPR génszerkesztési technikában. A kísérlet komoly előrelépés lehet az emberek genetikai módosítása felé.

A CRISPR az utóbbi évek egyik legígéretesebb génszerkesztési eljárása. A technika alapját a baktériumoktól tanultuk el, melyek azonos nevű DNS-szakaszaik és Cas fehérjéik segítségével képesek felismerni a szervezetükben megjelenő idegen nukleinsavakat – vagyis a támadó kórokozók nyomait. A CRISPR/Cas rendszer ezután kivág egy szakaszt a fenyegető vírus vagy plazmid nukleinsavából, majd elraktározza azt, így a mikroorganizmus a későbbiekben könnyebben tud védekezni az érintett kórokozóval szemben.

A szakértők ezen rendszerrel rendkívül pontosan tudnak DNS- és RNS-szakaszokat törölni vagy beilleszteni. Egy nap a módszerrel képesek lehetünk napjainkban gyógyíthatatlannak tűnő betegségeket kezelni, vagy éppen feljavítani fajunk már meglévő tulajdonságait.

Egy amerikai kutatócsapat új kísérlete most egy lépéssel közelebb vitte a tudományt az emberek genetikai módosításához.

A szakértők először hajtottak végre génszerkesztést emberi embriókon az Egyesült Államokban. A csapatot Shoukhrat Mitalipov, az Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem munkatársa vezette.

A kísérlet részleteiről eddig keveset tudni, de az MIT szerint a kutatásban zigóták DNS-ét módosították a CRISPR segítségével. Úgy tűnik, Mitalipov két rekordot is megdöntött: annyi embrióval kísérletezett, mint korábban még senki; ráadásul ő lehet az első kutató, aki egyértelműen bebizonyította, hogy van lehetőség az örökletes betegségeket okozó genetikai hibák biztonságos és eredményes kijavítására.

Bár a CRISPR-et már jó pár éve ismeri a tudomány, még mindig van mit tanulnunk erről az új technikáról. A módszer számtalan etikai kérdést vet fel, ráadásul egy kutatócsapat a közelmúltban arra jutott, hogy az eljárással nem várt mutációk születhetnek. Igaz, később több csapat is cáfolta az érintett tanulmány eredményeit.

Mitalipov kísérletével kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a szakértők csak néhány napig hagyták fejlődni az embriókat, és később egyet sem ültettek be emberi méhbe. Ennek elsődleges oka az, hogy a génmódosításra nagyon szigorú szabályzások vonatkoznak Amerikában.

Az Egyesült Államok Kongresszusa az Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztérium javaslatára korábban betiltotta, hogy az ország területén genetikailag módosított embriókból magzatokat fejlesszenek. Ennek ellenére a CRISPR-ben rengeteg a lehetőség, melyeket a technika alaposabb megértése után talán ki is aknázhatunk majd.

(ScienceAlert)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik