A Csomád 32 000 éve tört ki utoljára, ennek ellenére úgy tűnik, még mindig aktív lehet. Az ELTE kutatóinak korábbi elemzései alapján a mélyben még mindig van magma, így a tűzhányó a jövőben ismét kitörhet.
A tűzhányó környezetében és a Székelyföldön gyakoriak az úgynevezett mofetták. Ezek a főleg szén-dioxidból álló gázfeltörések a vulkáni utótevékenység jelei.
Bár a mofettákat évszázadok óta használják gyógyászati célokra, a szén-dioxid igen veszélyes is lehet. Mivel a levegőnél nagyobb a sűrűsége, így az üregekben és mélyedésekben a levegőt kiszorítva felhalmozódhat, halálos barlangokat hozva létre – ilyen végzetes hely például a Gyilkos-barlang.
A kutatók az új elemzésben a tűzhányó közelében felszínre kerülő szén-dioxidot mérték. A csapat két tagja, Kis Boglárka-Mercédesz és Artur Ionescu az Apor lányok feredőjénél és Lázárfalva mellett mértek – előbbi mofettát igen gyakran látogatják turisták.
A szakértők további 22 helyen mérték meg a gázkiáramlást, így becsülve meg az évente felszabaduló szén-dioxid mennyiségét. A gázok izotóp-összetétele azt bizonyítja, hogy a szén-dioxid részben magmás eredetű. A kutatók eredményeikről a Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban számoltak be.
A Kárpát-medence vulkáni területein korábban nem végeztek modern eszközökkel hasonló elemzést. A csapat következő célja az, hogy a szén-dioxid-gázok kémiai összetétele alapján pontosítsák a mélyben található magmával való kapcsolatot. Emellett további méréseket is végeznek majd, hogy felmérjék a kiáramlás éves eloszlását, illetve a földrengésekkel való viszonyát.
