A környezetszennyezés ma már annyira mindennapjaink része, hogy kisebb, mondjuk úgy elszórt esetekre az ember csak akkor kapja fel a fejét, ha közvetlenül érintett. Csak ez lehet a magyarázata annak, hogy sem a sajtó, sem az átlag magyar honpolgár ingerküszöbét nem törte át, hogy évek alatt
Hogy a helyi horgászok szerint három-négy éve halat nem lehet fogni a folyóban, és 2013-ban a vízminőség romlása miatt az egyik legkedveltebb tiszai fürdőzőhelyre, a gergelyiugornyai strandra is lakat került. Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa utánajárt a szennyezésnek, és felháborító eredményre jutott:
A Szamos romániai szakaszán egy húsfeldolgozó üzem, két kilométerre a magyar határtól állati fekáliát, vizeletet, vért, bőrdarabokat, húscafatokat, csirkefejeket és számos veszélyes vegyszert tartalmazó szennyvizet küld a folyóba. Ezzel a határtól számítva jó 50-60 kilométeres szakaszon megmérgezi a Szamost, a Tiszát
– mondta el a 24.hu-nak.
Tudatosan átszennyeznek a határon?
A politikus régóta kutatta a szennyezés forrását. Világossá vált, hogy a két folyó magyar szakasza közelében működő gyárak, üzemek, szennyvíztelepek kibocsátása is aggasztó, de az extraszennyezés a határ túloldaláról jön.
Így került képbe a romániai Vetés községben működő vágóhíd és húsüzem, az Unicarm, amely a fent leírt fertelmes szagú veszélyes hulladékot nemcsak tisztítás, hanem szűrés nélkül engedi a folyóba.
Megdöbbentő ez a videó:
Mindez azt jelenti, hogy a szennyes lé a két folyó összesen 50-60 kilométeres szakaszát teszi fürdésre alkalmatlanná, és pusztítja az élővilágot. Nyilvánvalóan tovább is hömpölyög, büdös és visszataszító, de már csökken annyira a koncentráció, hogy az egészséget nem veszélyezteti.
Baranyi Krisztina szerint így nem kell környezetvédelmi beruházásokra költeniük, saját hatóságaik nem foglalkoznak velük, a mérgek 1-2 kilométer után úgyis elhagyják az országukat.
A határérték többezerszerese
A politikus mintát vett az Unicarm kifolyójából, a laboratóriumban mért adatok pedig ijesztőek: egyes baktériumok mennyisége többezerszeresen meghaladja azt a szintet, amelytől adott víz veszélyes hulladéknak számít, de szervesanyag-, foszfor- és ammóniumtartalma is több tízszeresen haladja meg a határértéket. Íme, a lista:
- KOI (azt mutatja, mennyi szervesanyag rothad a vízben) – 3890 mg/liter, az uniós kibocsátási határérték 100 mg/liter.
- Ammónium (húgy és rothadó fehérjék jelenlétére utal) – 77 mg/liter, a határérték 10 mg/liter.
- Foszfor (a magas szervesanyagtartalmat jelzi) – 45,3 mg/liter, a határérték 5 mg/liter.
- Zsírok szintén határérték felett.
Elvégezték a víz bakteriológiai vizsgálatát is, a hatályos kormányrendelet szerint veszélyes hulladéknak kell tekinteni azt a fertőző folyékony hulladékot, amely az ürülék jelenlétére utaló fekálcoliform és fekál streptococcus baktériumokat több mint 200 telep/g mennyiségben tartalmaz. Ehhez képest a Szamosba zubogó vízben:
- Fekál coliform-szám: 13 000 000 /100 ml.
- Fekál Streptococcus: 1 500 000 / 100 ml.
- Escherichia coli-szám: 13 000 000 /100 ml.
A környéken élők szavát senki nem hallja meg, a román hatóságok passzívak, Magyarországnak kell cselekedni, hiszen mi isszuk a levét a szó legszorosabb értelmében.
Baranyi Krisztina bejelentést tett az illetékes román és magyar szerveknél, illetve az Európai Unió megfelelő fórumán. A magyar kormánynak lenne lehetősége közbelépni, és az uniós szabályozás is meglehetősen szigorú, de csak elméletben. “A gyakorlatban, konkrét ügyekben nagyon nagy deficit tapasztalható” – teszi hozzá.
A vízügy nem tud róla
Próbáltuk megtudni, milyen egészségügyi kockázatokat jelentenek a vízben mért baktériumok és kemikáliák, de a megkeresett szakértők nemigen akartak nyilatkozni a kényes témában. Kényes azért, mert a szennyezés folyamatosan hígul, ahogy lefelé úszik, illetve a mintavétel körülményei és a pontos laboreredmények ismerete nélkül nem lehet megalapozott véleményt alkotni.
Megkerestük a kérdésben illetékes Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF) is.
Jelenlegi tudásunk szerint sem a Szamosban, sem a Tiszában ismert vízszennyezés nem tapasztalható. A vízügy területi figyelő szolgálata a mai napig rendkívüli vízszennyezést nem jelentett. A problémával kapcsolatban állampolgári bejelentés sem érkezett hozzájuk, így külön eljárást nem folytattak le az üggyel kapcsolatban
– áll az OVF válaszában.
Nem jeleztek hasonló problémát az említett területen folyamatosan dolgozó gátőrök sem, ahogy nem érkezett megkeresés a szomszédos országból sem. Románia és Magyarország között ugyanis érvényben van egy határvízi egyezmény, miszerint
A kör tehát egyelőre bezárult, de van még egy tisztázatlan kérdés: alkalmas-e a Szamos és a Tisza felső szakasza a fürdőzésre?
A jó hír, hogy a Szamos szennyezése miatt Joó István vízdiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos ellátogatott a helyszínre – közölte a magyar külügy. Ám látogatása idején a “Szamos szennyezésére utaló jel nem volt”. A bejáráson részt vevő Szép Róbert, a román Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa viszont jelezte, hogy átfogó vizsgálatot indít az ügyben.
Jánd és Gergelyiugornya zárva
Az Országos Közegészségügyi Intézettől (OKI) megtudtuk, hogy az érintett szakaszon (Szamos és Felső-Tisza) levő strandok közül három helyszínen történt már az idei évben mintavétel:
- 2017.05.25 Dombrád, Tisza-parti szabad strand – megfelelő
- 2017.05.22 Tisza, Vásárosnamény, Gergelyiugornyai szabad strand – megfelelő
- 2017.05.23. Rakamaz, Tisza-parti szabad strand – megfelelő
A konkrét szennyezés a rendelkezésre álló fürdővízminőségi vizsgálatok alapján nem kimutatható. A fürdővíz vizsgálat két bakteriális paraméterre (E. coli, Enterococcus) terjed ki, valamint a helyszínen ellenőrzik látható, darabos szennyezés, habzás, olajfolt, intenzív hínárosodás, vagy vízvirágzás jeleit. A mintavétel időpontjában ez nem volt észlelhető – áll az OKI válaszában.
A fürdőhelyek engedélyezése pedig a területileg illetékes járási hivatal hatáskörébe tartozik. Közegészségügyi szempontból nem javasolt a fürdőzés, ha szennyezésre utaló jelek – habzás, darabos szennyezés, zsír- vagy olajfoltok – észlelhetőek. A kijelölt fürdőhelyeken észlelt szennyezésről az illetékes járási hivatalt kell tájékoztatni, amely panasz esetén soron kívüli vizsgálatot végezhet – közölte az intézet.
