A régészek a Trent partján található Torksey közelében találták meg a szálláshelyet. A szakértők úgy vélik, hogy a tábort a vikingek a téli időszak alatt használták védekezésre és a jó stratégiai pont tartására. A Sheffieldi és a Yorki Egyetem kutatói azt is megvizsgálták, hogy miként élhetett itt a több ezer férfiből, nőből és gyerekből álló közösség.
Dawn Hadley, a Sheffieldi Egyetem régészeit irányító kutató szerint a most feltárt komplexum nem maréknyi katona gyülekezőhelye volt. A hatalmas bázis nagyobb lehetett a legtöbb korabeli városnál, területén pedig családok, kereskedők, vendéglátósok éltek.
A szakértők a helyszínen nem csak a hajójavításhoz és a nemesfém megolvasztáshoz használt eszközöket azonosítottak, hanem nagyjából 300 ólom játékdarabkát is, ami arra utal, hogy a táborban nagy hangsúlyt fektettek az unalom elűzésére.
Régóta keresik
A vikingek egy időben a part menti kolostorok kifosztása után rendszeresen visszatértek a télre Skandináviába. A 9. század második felére azonban már nagyobb számban érkeztek Angliába, így egyre többször döntöttek úgy, hogy nem vonulnak vissza a rablószezon végén. Julian Richards, a Yorki Egyetem kutatója szerint ez annak a jele volt, hogy nem csak zsákmányolni, hanem hódítani és uralkodni is jöttek.
A Lincolnshire-i viking tábor létezéséről régóta tudnak a szakértők, éppen ezért rengeteget foglalkoztak már a keresésével. Eddig azonban nem tudták azonosítani a szálláshelyet.
Az ásatás során számtalan fémtárgy, köztük nagyjából 300 pénzérme is előkerült. Az érmék közt 100 arab eredetű ezüst is volt, melyek feltehetőleg a kiterjedt viking kereskedelemmel juthattak el a régióba. Emellett nemesfém töredékeket is azonosítottak, melyeket valószínűleg olvasztáshoz daraboltak fel.
A Torksey-i tábor minden bizonnyal remekül védhető ponton feküdt. A Trent vize, illetve az árvízre hajlamos környék minden bizonnyal nehezen megközelíthetővé tette a helyet.
