Az ARIEL, a THOR, illetve a XIPE nevű programokat azért indítanák el, hogy az exobolygókat, az űrplazma fizikáját, valamint a röntgensugárzást tanulmányozzák. Mivel az eddigi missziók mellett igen megterhelő lenne mindhárom létrehozása, az ESA tudósai idén novemberre egyet fognak kiválasztani. A nyertes projektet a tervek szerint 2025-ben indítják el.
A középkategóriás küldetésjelöltekről még 2015 júniusában számoltak be. A tudományos világgal idén júliusban fogják részletesen megismertetni a projekteket egy párizsi konferencián. Mindhárom misszió átesett már az értékelési fázison, most a meghatározási fázisban járnak.
Mindegyik programnak megvannak a maga előnyei. Jelenleg talán az ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) tűnik a legaktuálisabbnak, hiszen ezen misszió célja 500 közeli csillag exobolygóinak atmoszféraelemzése.
A távoli égitestek légkörének tanulmányozása komoly kihívást jelent az űrkutatás számára. A feladat megoldása ugyanakkor igen fontos lenne, hiszen az atmoszféra vizsgálatával akár az életre utaló anyagokat is fel lehetne fedezni. A szakértők úgy vélik, hogy az ARIEL-lel több exobolygó légkörének összetételét és fizikai körülményeit is felmérhetnék.
A küldetés elsődleges célja ugyanis a bolygók formálódásának vizsgálata, éppen ezért csillaghoz közel keringő objektumokat vizsgálna.
A THOR (Turbulence Heating ObserveR) ezzel szemben annak járna utána, hogy miként melegszik a plazma az űrben. A misszióban használt űreszköz a Föld körül keringene, és a helyi mágneses erőtér illetve a napszél interakcióját vizsgálná.
A XIPE (X-ray Imaging Polarimetry Explorer) szintén a távolabbi világokkal foglalkozna, egészen pontosan a szupernóvák, a galaxisok anyagsugarai illetve a fekete lyukak által kibocsátott röntgensugárzással. A küldetés hosszú távú célja annak felmérése, hogy miként viselkedik az anyag extrém körülmények közt.
Az ESA-nak egyébként van már három kiválasztott középkategóriás missziója a közeljövőre: a Nap felszínét tanulmányozó, 2018-ban induló Solar Orbiter; a sötét anyagot és sötét energiát vizsgáló, 2020-ban startoló Euclid; illetve a lakható kőzetbolygók után kutató 2024-es Plato.
Bár mindhárom új terv igen ígéretes, a költségvetés egyelőre csak egyet tesz lehetővé. A tudományos világnak így fontos döntést kell meghoznia az őszig.
