Massimo Marengo, az Iowai Állami Egyetem szakértője kollégáival a fedélzeten tartózkodott, hogy infravörös adatokat gyűjtsön az objektumról.
Az Epszilon Eridani nevű égitest nagyjából 10 fényévre található a Naptól. Bár a két csillag sokban hasonlít egymásra, az Epszilon Eridani jóval fiatalabb. Éppen ezért a szakértők régóta hiszik, hogy az égitest elemzésével saját rendszerünk korai történetét is alaposabban megérthetjük.
Marengo más kutatókkal együtt 2004-óta foglalkozik a csillag és a hozzá tartozó objektumok vizsgálatával. Még 2009-ben jelent meg az a tanulmány, melyben a tudósok a Spitzer űrtávcső adatait felhasználva mutatták be az égitesthez tartozó por- és törmeléklemezt, amely formálódó bolygókból, illetve összeütköző aszteroidákból és üstökösökből alakult ki.
A cikkben a kutatók azt is leírták, hogy az Epszilon Eridanihoz különálló aszteroidaövek tartoznak – ezek sokban hasonlítanak a Naprendszerben található kisbolygóövekre. Az újabb vizsgálatok azonban megkérdőjelezték a 2009-es kutatás eredményeit.
Az új, Astronomical Journalban megjelent tanulmányban Marengo munkatársaival a SOFIA és a Spitzer legfrissebb adatait ismertette, melyek alátámasztják a külső és belső lemezstruktúrákra vonatkozó elképzelést. A szakértő szerint az eredmények azért fontosak, mert bebizonyítják, hogy az Epszilon Eridani és környezete valóban alkalmas a korai Nap és rendszerének modellezésére.
A csillaghoz olyan bolygórendszer tartozik, amely jelenleg ugyanazokon a kataklizmatikus folyamatokon megy keresztül, amelyek fiatal korában a Naprendszerben is lezajlottak, abban az időben, amikor a Hold krátereinek többségét elnyerte, a Föld az óceánjai vizét megszerezte, és az életnek kedvező körülmények kialakultak a bolygónkon
– állapította meg Marengo.
A SOFIA segítségével megszerzett adatok feldolgozása hosszú folyamat volt, a lemezek struktúrájának felméréséhez bonyolult számítógépes modellezésre volt szükség. A kutatók az elemzés befejeztével immár biztosak benne, hogy a belső és a külső lemezek élesen elkülönülnek egymástól.
A bolygók felfedezéséhez új generációs eszközökre lesz szükség, ilyen lehet a 2018-ban elinduló James Webb űrtávcső.
Marengo bízik benne, hogy a csillag környezetének további elemzésével megérthetik az Epszilon Eridani rendszerét, és azt is, milyen kapcsolatban áll az objektum a feltételezett helyi bolygókkal. A rendszer alaposabb vizsgálatával a Naprendszer korai történetének megismeréséhez is közelebb kerülhetünk.
