Az elképesztő sebességgel utazó űrszondák ötlete egyáltalán nem új keletű, a világ legjobb asztrofizikusait régóta foglalkoztatják efféle gondolatok. Tavaly például Stephen Hawkingkék jelentettek be egy új programot, a Breakthroug Starshotot, melynek célja egy parányi, lézermeghajtásos űrszonda eljuttatása a 4,37 fényévre található Alfa Centauri nevű csillagrendszerhez.
Bár az Alfa Centauri a hozzánk legközelebbi rendszer, a Max Planck Naprendszerkutató Intézet szakértője, René Heller úgy gondolja, nem ezt a csoportosulást érhetnénk el a leggyorsabban. Heller kutatócsapatával arra jutott, hogy a Szíriusz – azaz a Nap után a második legfényesebbnek tűnő csillag – megközelítése sokkal gyorsabb lehetne, annak ellenére, hogy ez nagyjából 8,6 fényévre található a Földtől.
A Breakthrough Starshot a tervek szerint a fénysebesség 20 százalékával száguldhat majd, így akár 20 év alatt elérhetné az Alfa Centaurit. Ez az elképesztő gyorsaság azonban azt is jelenti, hogy igen nehéz lesz a szerkezet megállítása.
Más szavakkal: az eszköz csupán elrepülni tudna a rendszer mellett, képtelen lenne alaposabban megvizsgálni a csillag környezetét. Ez igen sajnálatos, hiszen az Alfa Centauriban helyezkedik el a legközelebbi Föld-szerű bolygó, a Proxima b, melyen akár az élet is kialakulhatott.
Éppen ezért Heller kollégáival korábban több alternatív űreszköz tervét is vázolta. A szakértők úgy vélik, egy fotonok segítségével haladó szonda sokkal szerencsésebb megoldás lehet. Egy ilyen szerkezet ugyanis az Alfa Centauri elérésekor a helyi csillag sugárzását felhasználva a korábbi haladási iránnyal ellentétesen indulhatna meg, így lassulva le.
Az ötlet igen figyelemreméltó, a csökkentett sebesség és a fékezés miatt viszont jóval több időt venne igénybe az út megtétele – nagyjából 140 évet. Új tanulmányukban Hellerék azt írják, optimalizált haladás esetén akár 20 évvel is rövidülhetne az utazás, igaz, így is túl hosszú lenne.
A tanulmányt egyelőre nem vizsgálta felül a szakma, de az már most biztosnak mondható, hogy egy efféle űreszköz létrehozása hatalmas mérnöki bravúr lenne, hiszen elképesztően vékony vitorla kellene a részecskék befogásához.
Heller ennek ellenére bízik benne, hogy a tudósok idővel kidolgozhatják a küldetéshez szükséges technológiát.
