Tudomány

A hódítók által behozott baktériumok máig pusztítják Dél-Amerikát

Az európaik megjelenése Amerikában felfoghatatlan katasztrófa volt a helyieknek. Bár a konkvisztádorok elleni harc is igen súlyos veszteségeket okozott, a legtöbb áldozatot mégis azok a hódítók által behozott betegségek szedték, mint amilyen a himlő és a kanyaró is volt.

Kutatók egy csoportja most egy újabb ilyen kórokozót azonosított. A Helicobacter pylori a korábban is ismert, európai hódítók és afrikai rabszolgák által terjesztett betegségekkel ellentétben ma is igen gyakori. A baktérium elősegítheti a gyomorfekély és gyomorrák kialakulását.

A kórokozónak van még egy tulajdonsága, melyben különbözik az eddig azonosított betegségektől. A H. pylori új típusai ugyanis szinte teljesen kiszorították a helyi, hasonló baktériumtörzseket.

A szakértők szerint ennek nyomát most is fel lehet fedezni. A H. pylori óvilági törzsei ugyanis máig fertőzik a helyi multietnikus populációkat.

Ez magyarázat lehet arra, hogy miért ilyen magas Dél-Amerikában a gyomorfekélyes és gyomorrákos megbetegedések száma.

Máig kimutatható

H. pylori egy gyomorban található baktérium, amely általában nyállal, vagy a rossz ételhigiéniával terjed. A kórokozó rendkívül gyakori, igaz, csak az esetek 20 százalékában okoz gyomorfekélyt, és kevesebb mint 2 százalékban vezet gyomorrákhoz.

A baktérium okozta betegségek száma viszonylag alacsony Észak-Amerikában, Európában és Kelet-Ázsiában, de Dél-Amerikában és Közép-Ázsiában továbbra is súlyos problémát okoz. Igaz, manapság már vannak megfelelő antibiotikumok a fekély kezelésére.

A Kaisa Thorell, a Karolinska Intézet kutatója és Jahara Kodzsi, a japán Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének szakértője által vezetett vizsgálatban több mint 400 H. pylori genomot vizsgáltak meg. A mintákat dél-, közép- és észak-amerikai baktériumtörzsektől gyűjtötték be.

Az elemzés kimutatta, hogy az európai és afrikai eredetű típusok alaposan összekeveredtek a kontinensen, de a helyi, ősi törzsek egy részét is azonosították.

Eszerint az új variánsok elképesztően gyorsan terjedhettek a helyi etnikumok közt, fokozatosan szorítva ki a régi változatokat.

A kutatók egyelőre nem tudják, hogy pontosan mi is okozhatta ezt a futótűzszerű szaporodást. Az azonban elég valószínű, hogy a jelenségnek köze van ahhoz, hogy napjainkban az itt regisztrált betegségek kórokozójának származása sokszor nem egyezik meg a páciens etnikumával.

A szakértők bíznak benne, hogy eredményeik hasznosak lehetnek az elkövetkező hasonló vizsgálatok során.

(Live Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik