A Malajziában, több mint 1 300 alany bevonásával elvégzett kutatás alapján nagyjából 5-ből 4 betegnél jelentkezett szorongás vagy depresszió a diagnózist követő egy évben. Shridevi Subramaniam, a vizsgálat vezetője és a malajziai Egészségügyi Minisztérium munkatársa szerint az adatok rámutattak: új megoldásra van szükség a ráktúlélők épségének javítására. A szakértő úgy gondolja, nem elegendő a páciensek testi tüneteit kezelni, a pszichológiai jólét legalább olyan fontos.
A kutatásban résztvevő betegeket arra kérték, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, melynek segítségével felmérték a páciensek fizikai és mentális egészségét. Bár az életminőség igen fontos kérdés az onkológiában, a vizsgálat azt mutatta, hogy egy évvel a diagnózis után meglehetősen rossz a páciensek állapota – minél előrehaladottabb a daganat, annál rosszabb a helyzet. A rák fejlettsége mellett a daganat típusa is komoly hatással volt a jólétre.
Egy külön tanulmány a serdülők és a fiatal felnőttek egészségével foglalkozott. A vizsgálatban 56, átlagosan 28 éves alany vett részt, akiknél mind a közelmúltban ismerték fel a rákos betegséget. A felmérés során ezeket a pácienseket nem csupán testi és mentális állapotukról kérdezték meg, hanem életmódjukról és foglalkozásukról is.
Az eredmények alapján a csoport 37 százalékánál jelentkezett stressz közvetlenül a betegség megállapítása után. Ezen résztvevők többsége szerint a szorongás oka az volt, hogy megijedtek a kezelés megválasztásától, a családjukra váró problémáktól, az alváshiánytól, esetleg a rájuk váró aggodalmaktól.
Alexandre Chan, a tanulmány egyik szerzője és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatója úgy gondolja, a fiatal páciensek azért különböznek az idősebbektől, mert a többségük nem számít arra, hogy súlyos betegséget diagnosztizálnak náluk. Ebben a korban jóval több a szociális és családi teher is, éppen ezért lenne nagy szükségük mind a fizikai, mind a pszichológiai támogatásra.
Ravindran Kanesvaran, a szingapúri Nemzeti Rákközpont szakértője úgy véli, meg kell találni a módot a betegeknél ilyen magas arányban jelentkező szorongás leküzdésére. Annak feltérképezésére, hogy a rossz közérzet milyen egyéb hatásokkal jár, újabb kutatásokra lesz szükség.
Bár nem meglepő, hogy a rákos megbetegedések súlyos mentális egészségromláshoz vezetnek, mégis fontos felmérni, hogy az egészségügy milyen hatékonysággal bírja csökkenteni ezeket a negatív következményeket.
(Via: EurekAlert!)
