Tudomány

9 000 évvel ezelőtt rengeteg tó volt az Atacama-sivatagban

A chilei Atacama-sivatag 25-9 000 évvel ezelőtt még édesvizű tavakkal büszkélkedhetett - állítják a Kaliforniai Egyetem szakértői. A felfedezés azt is jelenti, hogy a mára a világ egyik legszárazabb helyeként ismert terület egykor az emberek számára is remek környezetet biztosíthatott.

A tudósok a homokos felszín alatt olyan növényi és állati maradványokra találtak, melyek édesvizű tavak élőlényeitől származnak. Az elmúlt évezredek során a magas sótartalomnak és a nedvesség hiányának köszönhetően a leletek meglehetősen jól konzerválódtak.

A maradványok eloszlása alapján a 105 000 négyzetkilométeres sivatag területéből legalább 600 négyzetkilométert foglaltak el a tavak, melyek mára teljesen eltűntek.

Az Atacama-sivatag – a sarki területeket mellett – az egyik legszárazabb régió a Földön. A két hegylánc közé beszorított sivatagban a levegő nem tud megfelelően mozogni ahhoz, hogy csapadék keletkezzen. A területen évente átlagosan 1 milliméternyi eső esik, ezért meglehetősen kevés oázis található a régióban – igaz, a sivatagban azért létezik növény- és állatvilág.

A geológiai jelek alapján ez az eszméletlen szárazság már 2,5 millió éve sújtja az Atacama-sivatagot. Ez azt jelenti, hogy a most megtalált nyomok olyan tavakra utalnak, melyek nem az itt lehullott csapadékkal, hanem az Andokból hirtelen leereszkedő víztömegekkel alakultak ki.

A régészek és az antropológusok korábban úgy gondolták, hogy a terület belső részeit az extrém zordság miatt mindig is kerülték az emberek. Az új leletek azonban azt bizonyítják, amennyiben a régmúlt embereinek sikerült felfedeznie a mára eltűnt vizeket, akkor volt lehetőség arra, hogy rövid időre letelepedjenek itt.

Marco Pfeiffer, a Kaliforniai Egyetem szakértője és az új kutatás vezetője szerint a sivatag, melyről korábban azt gondolták, többnyire lakatlan volt, valójában fontos lépcsőfok lehetett Dél-Amerika kolonizációjában.

A kutató úgy gondolja, mivel az Atacama-sivatag egykor alkalmas volt arra, hogy a vándorló csoportok egy-egy útvonal mentén végighaladjanak rajta, a területen korai, máig feltáratlan tárgyi emlékek is lehetnek.

Igaz, hogy a sivatag nem bővelkedik a korai civilizációkban, azért akad a környéken egy-két régészeti csoport, már a Kolumbusz előtti időkből is. Ezek közül az egyik leghíresebb a Chinchorro kultúra, amely 9-7 000 évvel ezelőtt működött – nem sokkal azután, hogy a tavak eltűntek a régióból.

chinchorrók halászok voltak, éppen ezért a part menti területeken telepedtek le. A csoporthoz rengeteg múmia köthető – a többségük gyermekek és csecsemők maradványi -, melyek közül máig nagyjából 300-at találtak meg a kutatók.

Hogy sikerül-e az egykori tavak környékén újabb értékes leletekre bukkanni, még kérdéses.

(Via: IFL Science)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik