Az eddigi ismert legidősebb víztömeg 500 millió éves volt. A folyadékot ugyanabban a bányában tárta fel ugyanaz a kutatócsoport, igaz, pár évvel korábban, még 2013-ban. Az akkori víz valamivel feljebb volt, megközelítőleg 2,5 kilométerrel a földfelszín alatt.
Ahogy a bányászok mélyebbre kezdtek ásni, a szakértők bíztak benne, hogy további felfedezésekre lesz lehetőség. A csapat nem tévedett, nagyjából 500 méterrel lejjebb még ősibb víztömeget találtak.
Az érintett bánya egyébként a világ egyik legmélyebb olyan lelőhelye, ahonnan cinket, rezet és ezüstöt nyernek ki. A bánya ráadásul egyre mélyül, ahogy a munkálatok során lejjebb és lejjebb fúrnak. Éppen emiatt nyílik lehetőség arra, hogy a tudósok bepillanthassanak mélyen a földkéregbe, akár az ősi vizeket is meglelve.
Barbara Sherwood Lollar, aki az Amerikai Geofizikai Egyesület ülésén ismertette az eredményeket, úgy fogalmazott, hiába gondolja az emberek többsége úgy, hogy a sziklákban megrekedt víznek igen kis mennyiségűnek kell lennie, a valóság egészen más. A most felfedezett víztömegben például több literes per másodperces áramlás volt, sokkal nagyobb, mint bárki is feltételezte volna.
Az újonnan feltárt földalatti folyadék nem csak elképesztő kora miatt számít nagy felfedezésnek. A víz elemzése közben ugyanis a kutatók az élet nyomait is kimutatták. Bár az érintett baktériumok pontos azonosítása még hátra van, a felfedezett jelek egyértelműen valamilyen organizmusra utalnak.
Ez alapján a szakértők arra jutottak, hogy a vízben meglehetősen hosszú ideig kellett élnie valamilyen mikrobiológiai létformának.
Abból, hogy valami képes volt megmaradni, sőt, sokáig virágozni egy ilyen ősi és mély folyadékban, egészen másra is lehet következtetni. Bár a Mars felszínén ma már nem találhatóak meg a folyók és állóvizek, a mélyben még mindig akadnak vízre és jégre utaló nyomok. Mivel ezek nincsenek olyan messze a felszíntől, mint a Kanadában feltárt víz, ezért nem lehetetlen, hogy máig élnek bennük bizonyos organizmusok
(Via: IFL Science)
