A sejt “postahivatala”, azaz tudományos nevén a Golgi-készülék egy meglehetősen bonyolult membránrendszer, amely előbb szétválogatja a fehérjéket, majd a megfelelő helyre juttatja azokat, akár a sejt egy másik pontjára, akár azon kívülre. A rendszer bizonyos esetekben a szerkezeti módosításra is képes – a rákos megbetegedésnél pedig a probléma éppen itt kezdődik.
A kutatók felfedezték, hogy egy fehérje, az úgynevezett PAQR11 a Golgi-készüléken belül olyan jelet kap egy másik proteintől, a Zeb1-től, amely arra készteti a “postahivatalt”, hogy megindítsa a membránhólyagok szállítását.
Ezek a hólyagok megváltoztatják az útvonalaikat és a rákos sejtek felépítését, ezzel pedig lehetőséget adnak a megfelelő méretű daganatos sejteknek, hogy kiváljanak a tüdőből, és a test távolabbi pontjaira is eljussanak.
A magyar származású Ungár Dániel, a Yorki Egyetem kutatója szerint ha a rákos sejtet egy sátorként képzeljük el, azt mondhatjuk, hogy az viszonylag szilárdan rögzül a földhöz, megóvja a tartalmát, megőrzi a helyzetét és alakját. Az építményt egészen addig lehetetlen mozgatni, amíg nem változik meg a szerkezete.
Ahhoz, hogy ezt a bizonyos sátrat szállítani lehessen, át kell rendezni a benne található tárgyakat, illetve a sátor oldalát is le kell bontani. A szakember szerint a rákos sejtekben is hasonló folyamat figyelhető meg: a külső perem átrendeződésével a rögzítés is megszűnik.
A Golgi-készülék, amely a fehérjék közti kommunikáció központja, a két protein közti jel miatt elkezd dolgozni a sejt körüli membránzsák mozgatásának előkészítésén. A módosítás a rákos sejtekre is hatással van, melyek sátor módjára összeomlanak, így lehetővé válik számukra a helyváltoztatás.
Ungár úgy gondolja, azzal, hogy sikerült felfedezni a tüdőrák átterjedésének okát, arra is lehetőség nyílik, hogy kifejlesszenek egy, a veszélyes kommunikációt felfüggesztő eljárást. A kutatás következő szakaszának célja éppen ezért az lesz, hogy megvizsgálják, miként lehetséges ez a normál sejtes funkciók megakasztása nélkül.
A jelenleg Angliában dolgozó szakember 1995-ben az ELTE Természettudományi Karának Szerves Kémia Tanszékén szerzett diplomát. A Yorki Egyetemen működő kutatócsoportja kifejezetten a Golgi-készülék felépítését és működését vizsgálja.
(Via: University of York)
