Négy évvel ezelőtt a Szaturnusz északi sarkán lévő hatszög kékről aranyszínűvé változott, és egyelőre senki sem tudja, hogy miért. Magát az alakzatot közel 30 éve fedezték fel, és úgy tudni, hogy 30 000 kilométer átmérőjű, illetve 100 kilométeres vastagságban nyomul be a légkörbe.
A NASA Voyager és Cassini űrszondájának megfigyelése szerint a hatszög minden egyes pontja közel azonos sebességgel forog, mint ahogyan a bolygó maga, míg a peremén keleti irányú, 321 km/h-s jetstream figyelhető meg, írja a sciencealert. A méret és a mozgás alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az egész nem más, mint egy
Amennyiben van egy ilyen méretű levegőörvény, azt viszonylag könnyű forgásban tartani, ám azt megérteni, hogy mindez mégis miként működhet, már bonyolultabb kérdés, főleg úgy, hogy a Cassini megmutatta: 2012 novembere és 2016 szeptembere között megváltozott a hatszög színe. De előbb még térjünk vissza az örvénylő felhőtömegre:
Egy vödörben hasonló örvény keletkezhet a vízben a forgás miatt, de természetesen a Szaturnuszon nincs egy hatalmas vödör, ami kialakítaná a hatszöget.
– magyarázza Charles Q Choi a Space.com munkatársa. Van egy olyan hipotézis, miszerint a színváltozás annak köszönhető, hogy a Szaturnuszon évszakváltás történt, ami akár még igaz is lehet, hiszen 29 földi év felel meg ott egy évnek, ergo évszakváltás hétévente történik. Az pedig, hogy kékből aranyszín lett, a felszínre jutó, megnövekedett napsugárzás mennyiségének köszönhető.
Úgy gondoljuk, hogy a színváltozás a szaturnuszi évszakok hatására történik, különösen a kékes árnyalatból aranyra váltva. Ennek oka, hogy a 2017 májusi nyári napforduló felé közeledve megnövekedett a fotokémiai ködök mennyisége.
– áll a NASA állásfoglalásában, mely szerint a hatszög úgy működik, mint valami akadály, ami nem hagyja, hogy a köd/aeroszol részecskék elegyedjenek a légkörben. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy amikor a szakemberek elemezték az alant látható videót, akkor eltérő típusú részecskéket figyeltek meg úgy a hatszögön belül, mint kívül.
A hatszögön belül kisebb a köd- és párarészecskék koncentrációja, mint kívül, illetve a hatszögletű jetstream úgy viselkedik, mint egy gát, amit leginkább az antarktiszi ózonlyukhoz hasonlíthatunk. A szaturnuszi sarki tél 1995 novembere és 2009 augusztusa között az aeroszolok által termelt fotokémiai reakciók és a napfény légköri kölcsönhatása miatt kék színt eredményezett. Ám mivel a bolygó 2009 augusztusában elérte a napéjegyenlőséget, amikor a Nap közvetlenül az egyenlítője felett állt, fokozatosan egyre több és több napfény érte a felszínt, ez pedig azt jelenti, hogy az aeroszolok aranyszínbe borították a felületet. Mindez azonban csak találgatás, és a NASA serényen dolgozik azon, hogy kézzelfoghatóbb bizonyítékokkal támassza alá az elméletet.
