A Jupiter holdján igazán pokoli a helyzet: városméretű lávamedencék, gigantikus vulkanikus pajzsok és a magmaóceánok mélyén emelkedő forrópontok pöfékelnek az égitest felszínén. A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem új kutatása most újabb 48 tűzhányót fedezett fel az Ión.
A vizsgálat azonban egy ennél is figyelemreméltóbb felfedezéshez is vezetett: a hőkamerák felvételei alapján a holdon olyan események is lejátszódnak, melyekre mai tudásunk alapján nem tudunk magyarázatot találni. Bizonyos esetekben ugyanis egy erős tűzhányó kitörése olyan láncreakciót indít el, melynek eredményeként akár 500 kilométerrel arrébb is jelentkezhet komolyabb vulkáni aktivitás. Nem kell izgulni, Katherine de Kleer, a tanulmány vezető szerzője szerint a Földön nem történhetne hasonló, mivel bolygónk magmahálózata egészen más.
A különös láncreakcióhoz hasonlóan az is igen furcsa, hogy a jelek szerint a korábbi termikus modellekkel ellentétben az Ió forrópontjai nem a hold sarkainál és egyenlítőjénél vannak, hanem az égitest “túlsó” oldalán.
Hogy a zűrzavar teljes legyen, a szakértők azt is felfedezték, hogy a Loki Paterán, a 200 kilométer hosszú lávatavon hatalmas hullámok keletkeznek. Ez alapján a holdon a látvány a Sith-ek bosszújából ismert Mustafar bolygóéhoz hasonlíthat – ez az az égitest, ahol az egykori Anakin immár Darth Vaderként összecsap Obi-Wan Kenobival. A tűztengerbe hatalmas szilárd darabkák potyognak, szerteszét fröcskölve a forró lávát; a vulkánok pedig a gyenge gravitáció és a légnyomás hiánya miatt néha több száz kilométer magasba lövi ki a kénben gazdag kőzetanyagot.
Ezek a lávaözönök az űrbe is kikerülnek, ahol megdermednek, és olyan radioaktív ernyőt hoznak létre, amely mai ismereteink szerint minden élőlényt elpusztítana. Az Ió vékony légköre – amely hol lesüllyed, hol megemelkedik – ezekből kigőzölgésekből áll össze.
A hold különös világában az árapály jelenség is komoly szerepet játszik, amely nagyjából hatezerszer erősebb, mint a földi. A közelben lévő égitestek tömegvonzása óriási hatással van az Ióra – a Jupiter gravitációja például olyan erős, hogy valósággal kiszippantja a hold belsejében található anyagokat.
(Via: IFL Science)
