Sean McMahon, a Yale geológusa, John Parnell az Aberdeeni Egyetem, valamint Nigel J.F. Blamey a Brock Egyetem kutatója a felszín alatti hidrogénforrásokat vizsgálták, skóciai és dél-afrikai kőzetek elemzésével. Korábbi megfigyelésekből kiindulva a tudósok azt szerették volna bebizonyítani, hogy a földrengések során a súrlódás miatt hidrogén keletkezik. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a kőzetek képesek-e valamilyen módon elraktározni az elemet.
Nagy meglepetésükre a sziklák elképesztő mennyiséget tartalmaztak az anyagból, amely dörzsölésre kiszökött az azt őrző zsebszerű mélyedésekből. A szakértők szerint ilyen súrlódás szeizmikus mozgásokkal és meteorbecsapódásokkal egyaránt létrejöhet.
A felismerés természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben a Marson hidrogént találnánk, az egyértelmű bizonyíték lenne arra, hogy egykor élet volt az égitesten. Az elem mellett ugyanis energiára és vízre is szüksége lehet az organizmusoknak – igaz, utóbbiról már bebizonyosodott, hogy jelen van a vörös bolygón.
A tektonika és a hidrogén kapcsolata ugyanakkor más sziklás égitesteken is fennállhat – például a Merkúron, melyről a napokban derült ki, hogy még mindig igen aktív. Fontos azonban megemlíteni, hogy a hidrogénképződéshez komoly szeizmikus munkára van szükség. Mivel a Mars egy ideje már meglehetősen inaktív, csupán feltételezés, hogy a bolygó felszíne alatt ma is van az elemből.
Ha létezik is hidrogén a Marson, az valószínűleg nagyon kis mennyiségű – tehát nem elegendő ahhoz, hogy ellássa üzemanyaggal a jövőben az égitestre érkező kutatókat. A szeizmikus mozgással felszabaduló anyag olyan elenyésző, hogy csak a legkisebb élőlények táplálására lehet alkalmas. Éppen ezért lesz egyszerűbb a jövő asztronautáinak, ha a bolygón tartózkodva nem a talajból próbálnak majd hidrogént kinyerni, hanem inkább az erre kifejlesztett eszközeikből.
Túl kicsi az esélye annak, hogy segíthessünk energiaforrást biztosítani a jövőben a Marsra küldött emberi misszióknak
– állapította meg Blamey. A találgatások előtt azonban fontos lenne megtudni, mi is rejlik igazából a Mars felszíne alatt.
A tervek szerint a kérdéseinkre már akár 2018-ban választ kaphatunk, a NASA ugyanis egy olyan marsjárót küld majd a bolygóra, amely fúrásokat és elemzéseket fog elvégezni. A szerkezet feladatai közt egyebek mellett a szeizmológiai vizsgálatok is szerepelnek.
(Via: Popular Science)
