A fekete özvegy nemébe tartozó két faj hímjei a túlélés érdekében még kifejletlen nőstényeket termékenyítenek meg, azoknál ugyanis még nincs kannibálösztön, így az aktus túlélhető, és ismét párosodhatnak. A hímek sikere ugyanakkor attól függ, pontosan fel tudják-e ismerni a potenciális partner fejlettségi szintjét. Kutatók szerint a még kifejletlen nőstények megtermékenyítése olyan stratégia, amely sok pók- és rovarfajnál létezhet.
A torontói Scarborough Egyetem kutatói szerint a vöröshátú pók (Latrodectus hasselti) és a barna özvegy (Latrodectus geometricus) hímjei a még nem ivarérett nőstényekkel azok utolsó vedlése előtt párosodnak. Átfúrják a fiatal nőstény külső vázát, hogy annak újonnan kifejlődött tárolószervébe spermát juttassanak. A nőstények megőrzik a spermát az utolsó vedlés ideje alatt is és ugyanolyan termékennyé válnak, mint kifejlett fajtársaik.
A kutatók a Biology Letters című szaklapban közölt tanulmányukban azt írták, a vöröshátú pók vadon élő, fiatal, még kifejletlen nőstény begyűjtött egyedeinek egyharmada már párosodott így. Az idő azonban nagyon szorít a hímeknek, csak azoknál a nőstényeknél csökken a halállal végződő aktus kockázata, amelyek éppen utolsó vedlésük előtt állnak – írták. Az ennél fiatalabb, és idősebb nőstényekben már megvan a hajlam, hogy partnerüket felfalják.
Ez csak egy a számos stratégia közül, amelyekkel a feketeözvegy-hímek a megtermékenyítés utáni halált igyekeznek elkerülni. A dán Aarhus Egyetem nemrég bemutatott tanulmánya szerint a csodáspók (Pisaura mirabilis) a párosodás után életét ínyenc falatokkal próbálja megmenteni. A fekete özvegy (Latrodectus) nemébe több mint 30 faj tartozik világszerte. Nevük arra utal, hogy a nőstény pók gyakran felfalja párosodás után a hímet, saját magát teszi özveggyé.
