Több zavarba ejtő, eddig megválaszolatlan kérdést tartogatott a több mint 3300 éve uralkodó gyermekfáraó, Tutanhamon sírjából előkerült dísztőr. A gazdagon díszített tárgy először is vasból készült, holott a vaskor csak nagyjából 600 évvel később, az időszámításunk előtti 8. században köszöntött be Egyiptomban. Másrészt a tőr, az anyaga ellenére teljesen ellenáll a rozsdásodásnak.
Egy csapat olasz, és egyiptomi régész, most úgy tűnik, megtalálta a válaszokat. A kulcsnyom már a fáraó sírjának 1922-es feltárásakor ott volt a régészek szeme előtt. Több korabeli kőtábla felirataiban szerepel a kifejezés: „fém az égből”.
A tudósok analízise kiderítette Tutanhamon tőrének anyaga a vas mellett, kisebb mértékben nikkelt, és kobaltot is tartalmaz. Az összetétel arra utal, hogy a tárgy elkészítéséhez a Naprendszer legrégibb objektumainak egyikét használták fel: egy vasmeteoritot.
A kutatók ez után elkezdték átlapozni a történelemkönyveket, olyan meteoritbecsapódások után kutatva, amik az adott korban, egy maximum 2000 kilométeres körzetben történtek. Húsz lehetséges meteoritot találtak, majd Tutanhamon tőrének tulajdonságit alapul véve sikerült a kört egyetlen egyre szűkíteni.
A Kharga meteoritot 2000-ben találták meg egy mészkőfennsíkon, Mersa Matruh-ban, egy Alexandriától nyugatra fekvő kikötőben. Az ősi egyiptomiak valószínűleg látták, ahogy a kődarab aláhull az égből, aztán megkeresték, darabokat törtek le belőle, amiket aztán odaszállítottak, ahol később elkészítették Tutanhamon tőrét.
(IFLS)
