Az emisszió érzékelhető csökkentéséhez ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tenniük elsősorban a legfejlettebb G10 államoknak – mondta az államfő kedden a Debreceni Egyetem (DE) agrártudományi központjában, a klímaváltozásról tartott rendhagyó tanórán.
Ezzel összefüggésben megismételte a párizsi klíma-megállapodás New York-i aláírásakor kifejtett álláspontját, miszerint a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó tíz ország kezdjen mielőbb konzultációt arról, hogy a korábban tervezettnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben hogyan tudják kibocsátásukat csökkenteni.
Az államfő kezdeményezése alátámasztására hozzátette: Kína és az Amerikai Egyesült Államok az üvegházhatású gázok emissziójának 40, a G10 országok együtt 60 százalékáért felelősek.
Beszélt népességrobbanásról, mint mondta 100 éve 2 milliárd embert kellett eltartania a bolygónak, jelenleg 7,4 milliárd, 2050-re több mint 9 milliárd lesz a lakosság száma, s akkor már 75 százalékuk városokban fog lakni.
Ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben annyi várost, vagy városrészt kell megépíteni, mint az elmúlt kétezer évben összesen – mutatott rá Áder János hozzátéve: a városi népességszám bővülés növekvő élelmiszerfogyasztással, vízfogyasztással és energiaigényekkel társul.
A köztársasági elnök részletesen beszélt a széndioxid-kibocsátás drasztikus növekedésének a hatásairól, az óceánok savasodásáról, a művelésbe vont területek romló állapotáról és a víz problémáiról.
Szavai alátámasztására demonstrációt is bemutatott: egy hat literes vízzel teli fazék szimbolizálta a Föld vízkészletét, amelyből egy pipettával kivett egyetlen csepp vízzel érzékeltette az elérhető felszíni vizek mennyiségét.
Az ENSZ adatait ismertetve elmondta: naponta 10 ezer 6 év alatti gyerek hal meg azért, mert fertőzött vizet fogyasztott, s a 7,4 milliárdos népességből 4 milliárd él egy hónapos, 1,8 milliárd fél éves vízkorlátozással, vagy tartós vízhiánnyal, 500 millió ember pedig olyan helyen, ahol duplája a vízkivétel, mint amit a természet pótolni tud.
Részletesen szólt a klímaváltozás okozta “hidrológiai ciklus felgyorsulásáról”, aminek következményei a “felhőcunamikat” követő esőzések, áradások éppúgy, mint a rekordokat döntő szárazságok.
A szír polgárháború egyik kiváltó oka is a 3-4 éve elkezdődött, minden korábbinál nagyobb aszály, amely a városokba kényszerítette a lakosságot, s az ott kialakult feszültségek vezettek a robbanáshoz
– utalt az államfő a migrációt előzményeire.
Áder János a mezőgazdaság és a klímaváltozás összefüggéseit elemezve felhívta a hallgatóságban ülő, “következő agrárnemzedék” figyelmét a legfontosabb tennivalókra: a talajművelés javítására, a korszerűbb öntözésre, a szárazságtűrő fajták nemesítésére, a jobb műtrágya felhasználásra és a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására.
Magyarország jó klímateljesítménye nem csak a szocialista nagyipar összeomlásának a következménye, az elmúlt években is megfigyelhető volt ez a folyamat – utalt egy kutatás eredményére az államfő.
Áder János a klímaforradalomról szólva a jövő nagy kérdésének nevezte, hogyan lehet hatékonyan, olcsón, környezetbarát módon tárolni az energiát.
Kérdésre válaszolva – miszerint az USA és az EU között körvonalazódó szabadkereskedelmi megállapodás következtében génmódosított mezőgazdasági termékek korlátlanul jöhetnek-e Európába -, a köztársasági elnök azt mondta: ez egyrészt szuverenitási, másrészt élelmiszerbiztonsági ügy.
Szuverenitási kérdés, ha egy ország vitába keveredne egy multinacionális céggel, s nem az illető ország bírósága, hanem valamilyen választott bíróság dönthetne az ügyben.
A magyar kormány soha nem fogja megengedni, hogy mások döntsenek” egy ilyen kérdésben – adott hangot véleményének Áder János hozzátéve: a kérdés élelmiszerbiztonsági oldala, hogy kötelesek megvédeni a fogyasztókat a rossz minőségű termékektől.
