A korallok bizonyos behatások miatt kiűzik magukból a szimbiotikus mikroalgákat – ilyen behatás lehet a betegség, szennyezettség, vagy túlmelegedés. A mikroalgák igen fontos feladatot látnak el, többek közt a korallok színéért felelősek. Bár a kifakult virágállatok nem pusztulnak el azonnal, így is komoly veszélybe kerülnek.
A Queenslandi Egyetem kutatója, Ove Hoegh-Guldberg szerint a mikroalgák elengedhetetlenek a korallok számára, hiszen az általuk befogadott napfény 90 százalékát adják tovább a gazdaállatoknak. Nélkülük a korallok komoly táplálékforrásuktól esnek el, és védtelenné válnak a parazitáktól.
Ha a fehérség túl sokáig tart, a zátonyra más, kevésbé hasznos fajok költözhetnek be, rátelepedve és zöldes-barnára festve a korallokat. Ez pedig nem csupán a pusztulásukat jelenti, de a helyi ökoszisztéma felborulását is.
A légi felvételek alapján a kutatók úgy látják, a fehéredés nagyjából 93 százalékos lehet. A pusztulás mértékét igen nehéz pontosan megállapítani, a becslések szerint nagyjából 50 százalékos lehet. Hoegh-Guldberg úgy látja, a korallzátony fehéredése sosem látott méreteket öltött. Úgy tűnik, Ausztrália kincse történetének legveszélyesebb időszakát éli.
A jelenség elsődleges oka a tenger hőmérsékletének növekedése lehet. A zátony parthoz közelebbi részein, ahol a gyengébb áramlás miatt melegebb a víz, jóval jelentősebb a pusztulás aránya. A helyi tél beköszönte talán némi enyhülés hozhat a tengerben, de könnyen elképzelhető, hogy már túl késő lesz, és a világ elveszti egyik legszebb természeti csodáját.
A kutatók szerint a zátony megvédése szempontjából kiemelt fontosságú lehet a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése. Korábban szóba került egy telepítési akció terve is, a hatalmas méretű koralltelep újra benépesítése azonban irreális ötletnek tűnik.
(Via: IFL Science)
