A kutatáshoz egy egyszerű ábrát használtak. A képen egy félbevágott pingpong labdát láthatunk egy ember középső ujján. Nézzük csak meg, mit érzékelünk a képből?
Hiába tudjuk, hogy a labda mérete fele a szokásosnál, szemünk mégis kitölti az űrt – ezzel pedig a kitakart ujjpercünk tűnik el. Az illúzió miatt fejünkben rendesen megrövidül a középső ujj, hiába tudjuk, hogy ez lehetetlen.
A kísérleti pszichológus, Vebjorn Ekroll szerint a jelenség hátterében a vizuális rendszer állhat. Következtetésének alapja egy kísérlet, melyben hasonló módon félbevágott pingpong labdát helyeztek az alanyok ujjára. Ezután megkérték őket, hogy tippeljék meg, hol végződhet az ujjuk – az alanyok nem meglepő módon tévedtek. Ezután egyre nagyobb sugarú labdákat használtak, és furcsa mód ezzel együtt a hiba mértéke is nőtt – azaz az ujjak egyre “zsugorodtak”.
Bár racionálisan pontosan tudjuk, hogy a testrészünk nem lett rövidebb, az illúzió mégis működik. Ez azt mutatja, hogy a csalódás mögött a vizuális érzékelés, és nem az elme állhat.
(Via: IFL Science)
