Az utolsó „nagy kihalási hullám” cirka 250 millió évvel ezelőtt söpört végig a Földön. Akkor, az ún. „Perm-triász kihalási eseményben” szinte minden élőlény eltűnt a bolygóról – köztük a növények, a vízi és szárazföldi gerincesek és puhatestűek jelentős része is.
Mit tehet egy intelligens, vállalkozó szellemű állat, ha hirtelen azzal szembesül, hogy az egész faja kihalásra van ítéltetve? Próbál alkalmazkodni.
Egy, a Scientific Reportsban megjelent tanulmány segít megérteni, mire számíthatunk, ha a klímaváltozás miatt végleg tönkremegy a környezetünk és lassan elfogynak a természeti erőforrások.
Amikor a sorozatos szibériai vulkánkitörések berobbantották a Perm-triász kihalási eseményt, nagy mennyiségű szén-dioxid került a levegőbe, ami alapvetően megváltoztatta a klimatikus viszonyokat, és elpusztította az élőlények többségét. Egy emlősszerű hüllő azonban túlélte a globális pusztulást. Mint kiderült azért, mert ügyesen adaptálódott a barátságtalan viszonyokhoz: fiatalon párosodott, igaz, cserébe rövidebb ideig is élt, mint korábban.
„A csontmaradványok alapján a Perm-triász kihalás előtt a híres therapsida, a Lystrosaurus nagyjából 13-14 évig élt – írta közleményében Ken Angielczyk, a Field múzeum paleontológusa, a tanulmány társszerzője. – Csakhogy azok a nagy kihalási hullám után élt egyedek, amelyek maradványait eddig megtaláltuk, alig két-három évesek lehettek. Ami arra utal, hogy már igen fiatalon szaporodhattak.”
A kihalási hullám után született Lystrosaurusok kisebbek voltak, mint az őseik – cserébe viszont szaporábbak is. Az ökológiai szimulációk szerint így negyven százalékkal növelhették a túlélési esélyeiket.
„Most, hogy a világ kénytelen szembenézni a hatodik nagy kihalási hullám következményeivel, az őslénytani kutatások sokat segíthetnek abban, hogy megértsük, ami körülöttünk zajlik – mondta Angielczyk. – Ha behatóan tanulmányozzuk, hogyan alkalmazkodtak a Lystrosaurushoz hasonló állatok a katasztrofális körülményekhez, megjósolhatjuk, milyen hatással lehet a közelgő természeti katasztrófa a modern fajokra.”
Sajnos, nem minden állatfaj olyan életre való, mint a Lystrosaurus. A WWF adatai szerint évente legalább tízezer faj tűnik el a süllyesztőben.
