A Phys.org szombaton írta meg, hogy amerikai kutatók szerint a mesterséges intelligencia (MI) szédítő tempójú fejlődése miatt hamarosan megjelenhetnek azok a robotok, amelyek már szinte minden általunk végzett feladatot el tudnak majd látni. Moshe Vardi, a Rice University információtechnológiai intézetének igazgatója szerint a következő évtizedekben emberek tízmillióinak munkája kerülhet veszélybe. „Közeleg az idő, amikor a gépek már szinte minden feladatban felülmúlnak majd minket” – mondta a portálnak nyilatkozva. „Úgy gondolom, a társadalomnak foglalkoznia kell ezzel a problémával: ha a gépek minden munkát el tudnak végezni helyettünk, mi mit fogunk csinálni?” – tette fel a kérdést az American Association for the Advancement of Science társaság éves közgyűlésén.
Jönnek és elveszik a munkánkat
A kutató hangsúlyozta, hogy az okos robotmunkások megjelenése drasztikusan átalakítja a munkaerőpiacot: egyetlen szakma képviselői sem tudhatják biztonságban a munkájukat.
„Nagy kérdés, hogy a globális gazdaság képes lesz-e alkalmazkodni egy olyan világhoz, amelyben az emberek fele munkanélküli”
– vetette fel Vardi.
Az elmúlt negyven évben az automatizálás és a robotizáció forradalmasította az ipart: a termelékenység nőtt, a munkahelyek száma viszont csökkent. Az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek óta apad az ipari szektor munkahelyteremtő potenciálja, és a stagnáló bérek miatt a középosztály is egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az amerikai gyárakban a már több mint kétszázezer ipari robotot használnak, és a számuk folyamatosan nő.
Ma a kutatások jelentős része a mind okosabb MI-k kifejlesztésére fókuszál. Vardi hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz évben hatalmas fejlődést értünk el ezen a területen. „Semmi okunk nincs azt gondolni, hogy a következő huszonöt éb ne hozna hasonlóan drámai változásokat” – érvelt a kutató.
A számítások szerint a következő negyed században a sofőrnélküli járművek megjelenése miatt az autóvezetők tíz százaléka vesztíheti el az állását Amerikában. A weboldal Bart Selmant, a Cornell University számítástechnikai karának professzorát idézve azt írta, hogy „a félautonóm és autonóm rendszerek már a következő két-három évben megjelenhetnek az utakon.” Köztük a sofőrnélküli autók és teherautók, az önvezető drónok, a teljesen automatizált kereskedelmi rendszerek, a háztartási robotok és más „intelligens segítők”, akik önállóan, az emberek beavatkozása nélkül is képesek lesznek döntéseket hozni.
„Egyfajta szimbiózisba kerülünk majd ezekkel a gépekkel. Előbb-utóbb bízni fogunk bennük és együtt dolgozunk majd velük”
– jósolta a professzor.
Elveszthetjük az irányítást?
Selman szerint komoly problémát jelent, hogy egyelőre nem tudjuk, milyen ütemben fejlődik majd a gépi intelligencia. Képesek leszünk lépést tartani az MI fejlődésével? Irányításunk alatt tarthatjuk a fejlett számítástechnikai rendszereket? Fenyegetést jelent ránk nézve a a mesterséges intelligencia fejlődése? Az elmúlt években számos elismert szakember – köztük a világhírű elméleti fizikus Stephen Hawking és Elon Musk, a SpaceX alapítója – is felvetette ezeket a kérdéseket. Nem véletlenül, hiszen az olyan óriásvállalatok, mint a Google, a Facebook és a Microsoft egyre nagyobb pénzeket ölnek az MI-kutatásokba, a Pentagon pedig nemrég 19 milliárd dollárt kért az intelligens fegyverrendszerek fejlesztésére.
A professzor szerint aggasztó, hogy az új technológiák egyre ügyesebbek a nagy mennyiségű adat elemzésében és a bonyolult feladatok elvégzésében, ami felveti a lehetőséget: ha nem vigyázunk, egy nap elveszthetjük az irányítást felettük.
A kutatók többsége egyetért abban, hogy szükség van egy olyan keretrendszer kidolgozásra, amely megnyugtatóan szabályozná az MI-kutatással kapcsolatos kérdéseket. Nem véletlen, hogy Musk, aki szerint a mesterséges intelligencia „veszélyesebb lehet, mint az atomfegyverek”, tavaly tízmillió dollárt ajánlott fel erre a célra.
