Tudomány

Ilyen lesz a világ leggyorsabb vonata

Az MIT mérnökhallgatói nyerték a Hyperloop-vagonok tervezésére kiírt pályázatot.

A Wired UK híre szerint az MIT diákjai tervezhetik meg a világ leggyorsabb vonatának szerelvényeit. A Hyperloop-ot Elon Musk techmilliárdos, a Tesla és a SpaceX alapító-tulajdonosa álmodta meg. Az elképzelések szerint a napenergia hajtotta „hipervasút” egy alacsonysúrlódású csőrendszerben utazva, akár 1120 km/h-s sebességgel is szállíthatná az utasokat. Ekkora sebességgel a London és Glasgow közötti távolságot 30 perc alatt lehetne megtenni.

Persze, a hatalmas sebességnek ára van: a számítások szerint az utasoknak közel akkora nehézkedési erőt kellene elviselniük, mint a Forma-1-es pilótáknak. Ezért is különösen fontos, hogy a vagonokat úgy tervezzék meg, hogy minél biztonságosabbak és kényelmesebbek legyenek.

Fotó: MIT
Az MIT diákjainak terve (Fotó: MIT)

Az MIT mérnökhallgatói egy, a Hyperloop megépítésére összeállt konzorcium versenyét nyerték meg, olyan egyetemek csapatait utasítva maguk mögé, mint a Delft University of Technology, a University of Wisconsin, a Virginia Tech és a University of California. A pályamunkákat a SpaceX mérnökei bírálták el, akik számos különféle szempontot – köztük az innovatív megközelítést, az egyediséget, a rendszer alkalmazhatóságát, gazdaságosságát és a tervek kidolgozottságát – figyelembe vettek az értékelésnél.

„Elsődleges célunk az volt, hogy bemutassuk az általunk kifejlesztett nagy sebességű, kis légellenállású lebegést lehetővé tévő technológiát – írta weboldalán a győztes csapat. – Olyan vagont szeretnénk építeni, amellyel a lehető legnagyobb utazósebességet érhetjük el. A SpaceX meghajtórendszerének teljesítményétől függően, 250 kg súlyú kapszulánk akár 2,4 G-vel 110 m/s-es csúcssebességre is felgyorsítható.”

A következő években több tesztpályát is építenek majd, hogy biztonságos körülmények között próbálhassák ki a Hyperloopot. Az elsőt éppen a SpaceX főhadiszállása közelében: a számítások szerint a nyolc kilométer hosszú cső felhúzása két évbe és 5,6 milliárd dollárba kerül majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik