A Szergej Petrovszkij matematikaprofesszor vezette kutatócsoport matematikai modellezésen alapuló tanulmánya kimutatta, hogy ha a világ óceánjainak vízhőmérséklete mintegy hat Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti időkhöz képest – ahogyan az számos tudományos előrejelzés szerint legkorábban 2100-ban megtörténhet -, leállna a fitoplanktonok oxigéntermelése, és ezáltal szétzilálódna a fotoszintézis folyamata.
A globális felmelegedés már mintegy két évtizede áll a tudomány és a politika figyelmének középpontjában. Katasztrofális következményeiről már sokat beszéltünk, amelyek közül valószínűleg a legveszélyesebb a tengerszint emelkedése az antarktiszi jég olvadása miatt, ha a hőmérsékletnövekedés néhány fokos lesz az iparosodás előtti időszakhoz képest. Most azonban úgy tűnik, hogy mégsem ez jelenti a legnagyobb veszélyt
– hangoztatta Petrovszkij professzor, a Bulletin of Mathematical Biology kiadványban megjelent tanulmány vezető szerzője.
– tette hozzá.
A kutatócsoport által kifejlesztett új matematikai modell az oxigéntermelésről az óceánokban figyelembe veszi a planktonközösségek közötti kölcsönhatásokat: az oxigéntermelést a fotoszintézisben, az oxigén-felhasználást a planktonok lélegzése során és a fitoplanktonokon élő állatok táplálását.
A Párizsban zajló ENSZ klímavédelmi csúcstalálkozó résztvevői célul tűzték ki, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. 1850 óta már 1 Celsius-fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet. A világ országai által eddig vállalt intézkedések nem elégségesek a 2 Celsius-fokos küszöb eléréshez, ha csak azokat valósítják meg, a globális átlaghőmérséklet emelkedés 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lehet.
