Zoltán István magyar származású amerikai író, futurológus és filozófus, a Transzhumanista Párt elnökjelöltje szerint a jövő kábítószerkereskedői nem fóliatasakok csomagolva vagy tablettákba préselve, hanem koponyába ültethető implantátumokon keresztül, az internetről letölthető adatcsomagok formájában árulják majd a „digitális kábítószert”.
Zoltán a Motherboardon megjelent cikkében azt írta, több forrásból – javarészt transzhumanista biohacker barátaitól – is azt az információt kapta, hogy a kartellek máris élénken érdeklődnek az olyan technológiák iránt, amelyek segítségével neurális stimulációval ingerelhetők az agy egyes területei.
„Ha a tudósok képesek arra, hogy agyi implantátumokkal olyan neurális ingereket gerjesszenek, amelyek hatással vannak a gondolkodásunkra, a hangulatunkra és a viselkedésünkre, a jövő drogjai nagyban különbözhetek majd a maiaktól” – érvelt a futurológus. Mint írta, nagyon is elképzelhető, hogy nem is olyan soká a metanfetamint kotyvasztó kémikusok helyett mérnökök és programozók fogják gyártani a digitális drogokat. „Ez lehet az úgynevezett drogpiac következő nagy dobása” – írta.
Zoltán hangsúlyozta, már ma is világszerte közel félmillió ember él az agyára kapcsolt chipekkel. Többségük a siketeket segítő ún. cochleáris implantátumot visel, de vannak köztük olyanok is, akik a mély agyi stimulációt (deep brain stimulation, DBS, a szerk.) lehetővé tévő, koponyába építhető lapkákat használnak az Alzheimer- és a Parkinson-kór, illetve az epilepszia tüneteinek enyhítésére. A DBS-implantátumok elektromos impulzusokkal ingerlik az agy egyes területeit, és az epilepsziás betegek esetében például komoly segítséget nyújthatnak a rohamok semlegesítésében.
A kutató úgy gondolja, hogy hasonló technológiák felhasználásával az agy hangulatközpontja, az amygdala is stimulálható lehet. „A hírek szerint a Thync nevű eszköz is hasonlóan működik – írta. – Az idén piacra dobott berendezés kipróbálói szerint viszonylag jól működik, képes javítani a hangulatot és megnyugtatni a viselőjét. Ráadásul bitang jól néz ki.”
Zoltán szerint a rekreációs célú agyi implantátumok „szent grálja” persze a szexchip lenne. „Egy orvos már kísérletezett hasonlóval, az agy erogén zónáinak direkt stimulációjával – fejtegette. – A hírek szerint most befektetőket keres, hogy kereskedelmi forgalomba hozhassa az implantátumát.”
A kutató szerint, ha egy gazdag drogbáró meglátná a lehetőséget a technológiában, és hajlandó lenne pénzt fektetni a fejlesztésébe, egy csapásra forradalmasíthatná drogpiacot. „Az okostelefonunkon keresztül bármikor vásárolhatnánk magunknak egy óra orgazmust” – írta.