Felejtsük el egy pillanatra a hirdetésblokkoló szoftverekkel kapcsolatos vitákat. A Quartz szerint a legnagyobb kérdés a reklámozásban ma nem az, hogy nekünk látnunk kell-e a hirdetéseket – hanem éppen ellenkezőleg, az, hogy a hirdetések látnak-e minket.
„Azok a londoni járókelők, akik ezen a nyáron elsétáltak egy Bahio nevű kávémárka ártatlannak tűnő hirdetései mellett, valószínűleg nem is sejtették, hogy önkéntelenül adatokat szolgáltatnak ahhoz, amit kitalálói »a világ első mesterséges intelligencia irányította plakátkampányának« titulálnak” – írta keddi cikkében a weboldal.
A Microsoft Kinect kamerákkal felszerelt interaktív poszterek egyszerre akár tizenkét, a közelükben lebzselő ember arckifejezéseit is rögzíteni tudták. Sőt, egy idő után már arra is képesek voltak, hogy a reakcióiknak megfelelően változtassák a hirdetésekben látható képeket és szlogeneket.
A Guardian szerint az M&C Saatchi, a Posterscope és a Clear Channel által kifejlesztett hirdetőtáblák három hónap alatt több mint 42 000 reakciót gyűjtöttek össze, de a cégek szerint „semmi felismerhetőt” nem rögzítettek. „Valamennyi interakció kapott egy számot, ennyi az egész – mondta David Cox, az M&C Saatchi fejlesztési igazgatója. – Senkit sem akarunk megrémiszteni.”
Az ötletgazdákat komoly kritikák érték a formabontó kampány miatt. Az ellenzők szerint az ehhez hasonló hirdetések komoly személyiségi jogi és adatvédelmi kérdéseket vetnek fel, és lehetetlenné teszik a felhasználók számára, hogy átlássák, kik használhatják fel az adataikat.
