Tudomány
Budapest, 2010. december 16.
Krausz Ferenc kísérleti fizikus, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója átveszi az In memoriam Gábor Dénes-díjat Pálinkás Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől (j) a Parlament Felsőházi termében. Hét tudós részesült hazai Gábor Dénes-díjban.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2015. 09. 30. 15:52

Krausz Ferencet a Thomson Reuters sorolta az esélyesek közé, amely nem nagyon szokott tévedni.

A Magyar Tudományos Akadémia tudatta, hogy külső tagja, Krausz Ferenc, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért. Ezt állítja legalábbis a Thomson Reuters, amely minden évben előre próbálja jelezni a Nobel-díjasokat.

A Thomson Reuters 2015-ös elemzése alapján a fizikában három tudományterület négy kutatója került a rangsor élére. Krausz Ferenc magyar fizikus a kanadai Paul B. Corkummal együtt az attoszekundumos fizikával kapcsolatban szerepel a listán.

Az akadémia emlékeztet rá, hogy a Thomson Reuters több mint egy évtizede minden évben kiadja az “idézettségi Nobel-díjasok” listáját. A rangsornál a kutatók publikációs idézettségi mutatói mellett számba veszik azt is, hogy az adott évben mely tudományterületek állnak a tudományos közösség érdeklődésének középpontjában.

Idén az attoszekundumos, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizika a Thomson Reuters szerint a leginkább “Nobel-érett” tudományterületek egyike. Ennek művelője a mindössze 53 éves Krausz Ferenc, aki az MTA idei közgyűlésének díszelőadásán beszélt arról, hogyan lehet “lefényképezni‟ a természet leggyorsabb mozgásait. Akkor felajánlotta, hogy ő és stábja segít a készülő szegedi ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) infrastruktúrájának kiépítéséhez, ahhoz, hogy a négydimenziós szupermikroszkóp álma Magyarországon valósulhasson meg elsőként.

Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, ezzel segíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez. Az eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat.

A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált – emlékeztetett az MTA.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Visegrád, 2017. február 15.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett tanácskozására Visegrádon 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Feketemunkás a Fidesz kereskedelempolitikusának cégében

Kommentek

Visegrád, 2017. február 15.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett tanácskozására Visegrádon 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.