Tudomány

Olvad a 67/P Csurjumov-Geraszimenko

A Nap irányába tartó útján a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös hasonló, olvadással járó időszakot él át, mint az Alpok tavasszal.

A Rosetta űrszonda 2014 szeptemberében készített felvételeket az üstökös egy jéggel borított régiójában, ahol – egy napfényes alpoki tavaszi naphoz hasonlóan – amint feljön a nap, megolvad a vízjég és egy része elpárolog. Ahogy lemegy a nap, a megmaradt víz újra megfagy.

A római INAF asztrofizikai kutatóintézet munkatársa, Maria Cristina Sanctis és nemzetközi kutatócsoportja a Nature brit szaklapban mutatta be eredményeit.  A Csurjumov-Geraszimenko üstökösön az olvadás az üstökösmag aktivitásának ingadozásához vezetett, a jég ugyanis nem egyenletesen oszlik el az üstökösön. A kutatók a vizsgálathoz egy különösen fagyos területet választottak ki a 67/P Csurjumov-Geraszimenko egy keskeny régiójában, amely összekapcsolja az üstökös magjának két nagy részdarabját.

A megfigyelt víz-jég körforgásról már korábban feltételezték, hogy hozzájárul az üstökösmag aktivitásának ingadozásához, eddig azonban nem sikerült bizonyítani.

A kutatók feltételezése szerint a Rosetta által elsőként feljegyzett víz-jég körforgás jellemző a kométákra és így az ingadozó vízgőzkibocsátásra is magyarázatul szolgál például a 9P/Tempel 1 és a 103P/Hartley 2 üstökös esetében.

A 67/P Csurjumov-Geraszimenko változik a Nap sugárzásának hatására. Nemrég más tudósok arról számoltak be, hogy két medence alakú mélyedéssé vált egy erősen csipkézett szakadék, ahogy az üstökös közeledett a Naphoz.

Ezek a megfigyelések is még azelőttről származnak, hogy az üstökös elérte volna a Naphoz való legkisebb távolságot augusztus közepén. A Nap melletti elhaladás idejéből és az azutáni időszakból származó, az ingadozó jégolvadásról szóló augusztusi adatokat még nem hozták nyilvánosságra, mivel gyakran hónapokig tart, míg egy tudományos szaklap ellenőriz egy munkát.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik