A IX. század utolsó évtizedeiben egy addig ismeretlen nép jelent meg a Kárpátok keleti oldalán, amely gazdasági megfontolásból gyakran tett hosszabb-rövidebb látogatásokat a Kárpát-medencében. Félő volt, hogy illegális akcióik mögöttes szándékot rejtenek, most még csupán felmérik a terepet, később viszont tömegesen érkeznek, a fennálló rendet elutasítva, idegen kultúrájukat kényszerítik a terület békés lakóira.
Politikai, vagy gazdasági menekült?
Az Avar Kaganátus bukása után a Kárpát-medence uralmi egysége megszűnt, bár nem maradt gazdátlan. Erdélyt és az Alföld nagy részét bolgárok uralták, a Dunántúl lakossága frank törvények szerint élt, templomokat épített, északnyugaton pedig morva fennhatóság érvényesült. Birodalmak határterülete volt a későbbi Magyarország úgy, hogy mindegyikük központja a hegység gyűrűjén kívül feküdt. A széttagoltság, a konzultáción alapuló egy akarat hiánya nagyban megkönnyítette a bevándorlók dolgát.
Egyszer talán kiderül: politikai menekültként, vagy gazdasági migránsként érkeztünk-e. Ma már ugyanis nincs kőbe vésve, hogy a magyarok besenyő támadás elől futva, kényszerből költöztek mai hazájukba. Bizonyítékok szólnak amellett, hogy a honfoglalás magyar állam jól megszervezett, tudatos átköltöztetése volt a természeti erőforrásokban gazdag, jól védhető területre.
Szvatopluk átveszi földjéért a fehér lovat (Wikipedia)
Az északkeleti hágókon leereszkedve birtokba vették Erdélyt, nyugat felé a Duna-Garam vonaláig jutottak, Morvaország és a Frank Birodalom közvetlen szomszédságában álltak meg. Nagy Konstantin tudósítása szerint az idegenek megsemmisítették a Tisza-torkolat vidékén élő morvákat, földjüket megszállták, az ott lakókat bolgár területre űzték. A dél-erdélyi bolgár fennhatóságot egyelőre érintetlenül hagyták, de már a X. századtól megindulhatott ide a magyar népesség bevándorlása.
Furfanggal és erővel
A frankok felismerték a veszélyt, nemzeti konzultációjuk eredményeként felkészültek az önvédelemre, és így tettek a morvák is. Ám a Képes Krónika szerint Szvatopluk morva fejedelmet megvezették. Amikor a magyarok jelezték letelepedési szándékukat, még örült is, azt hitte, parasztok érkeztek a földjeit művelni. Földet, vizet, füvet küldött Árpádnak, viszonzásként lovat kapott aranyos nyereggel és kantárral. Nagy volt a szlávok öröme, de jött a hideg zuhany.
Hírmondó érkezett: “Árpád üzeni neked népével együtt ezt: Meg ne állj tovább semmiképpen azon a földön, amelyet megvettek tőled, mert a te földedet megvették a lóért, a füvet a kantárért, a vizet a nyeregért. Te pedig ínséges és fösvény lévén, zálogba engedted nekik birokodat, a füvet és a vizet”. Szvatopluk nem ijedt meg, mosolyogva válaszolt: “Azt a lovat bunkósbottal leüssék, kantárszárát a mezőre kivessék, aranynyergét a Dunába süllyesszék!”
Csakhogy ez nem volt ilyen egyszerű. Ha a föld, a víz és a fű a magyaroké, minden az övék. A ló tetemét az ő kutyáik falják fel, a kantárt kaszálóik lelik meg, a nyerget halászaik viszik haza – érkezett a válasz. Mindez persze legenda, az viszont tény, hogy a morvák pillanatok alatt a Kárpátokon túl találták magukat, a frankok új határa pedig a Dunától a mai Linz környékére került. A bolgár uralom végét ma úgy ismerjük, Zalán futása…
Őrt állt a bevándorló
Nem tudjuk biztosan, hány főt számlált a Kárpát-medencébe érkező magyarság és azt sem, mekkora lehetett az őslakosok lélekszáma. Abban a történészek egyetértenek, hogy utóbbi akár többszörösen meghaladhatta a magyarok számát. Mi lett velük? Akinek nem tetszett az új rend, nyilván elvándorolt, ám a többség beolvadt a magyarságba. A kultúrák, a szokások és a tudás összeforrt, megszületett Magyarország úgy, ahogy a történelemből ismerjük.
És mit nyert Európa a Magyar Nagyfejedelemség gazdasági és politikai megfontolásból, ne adj Isten menekültként véghez vitt beköltözésével? Csaknem száz évnyi rettegést, pusztítást, adófizetést. Persze az éremnek két oldala van, és a korszellem sem nagyon idegenkedett a diplomáciai ügyek ilyen módon történő intézésétől. Aztán a kedélyek megnyugodtak, a történelem pedig úgy hozta, hogy az évszázadok során az egykori “betelepülők” szinte elvéreztek az egymás után érkező bevándorlási hullámok feltartóztatása közben…
Fotó: MTI / Ujvári Sándor
